Évente 820 ezer gyerekhalál a szoptatás hiánya miatt

Augusztus elsején indul az anyatejes táplálás világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek hangsúlyozzák, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az UNICEF, az Első 1000 Nap program (www.elso1000nap.hu) pedig egyik aranyszabályaként fogalmazta meg, hogy a baba legjobb tápláléka az anyatej. A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik a kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis anyatejet fogyaszt¹. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre érdemes elsősorban támaszkodni².

Megdöbbentő adatok

Hiába hangsúlyozza a szoptatás fontosságát több egészségügyi szervezet is, a kizárólagos anyatejes táplálás elterjedése stagnál: az utóbbi 15 évben globális szinten csak 7 százalékpontot növekedett² és általánosan elmondható, hogy az első órában pusztán az újszülöttek 45 százaléka jut előtejhez². A WHO és az UNICEF felmérései szerint évente több mint 820 000 öt év alatti kisgyermek és 20 000 kismama halálában játszik szerepet az anyatejes táplálás elmaradása vagy nem megfelelő szoptatási szokások³, pedig a megfelelő szoptatás számtalan egészségügyi előnnyel jár.

„Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az IQ szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést” – hangsúlyozta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Sokaknál az első féléves, kizárólag anyatejen alapuló étrend sem valósul meg: az első hat hónapban tízből mindössze négy gyermeket táplálnak csakis szoptatás útján. Noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél már korábban elhagyják a szoptatást². Ezen a tendencián szeretne javítani az Egészségügyi Világszervezet is, ami külön célként tűzte ki a kizárólagos szoptatás arányának növelését: a 2025-ös évre az 50 százalékot szeretné elérni.

A magyar adatok sem mutatnak tisztán pozitív képet: bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma⁶. Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány⁶ jelentősen magasabb, mint ami Görögország (6,4%), Izland (16%) vagy Luxemburg (11,8%) helyzetét jellemzi¹.

Szoptatás közben kihívásokkal kell megküzdeni

Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti, hogy a kismamák 40 százaléka korai szoptatási gondokkal küzd⁴. Az egyik legelterjedtebb probléma, hogy az újszülöttek egy része (tízből négy csecsemő) képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére, illetve a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot (38 százalék)⁴. Sok esetben nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája (például túl nagy vagy befelé fordul a mellbimbó), illetve az anyatejhiány⁵ és a szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák edukációs hiányosságaira vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek kérdéskörbe való aktívabb bevonása és új támogatói rendszer kialakítása.

„Nagyon fontos lenne, hogy a kisdedek mihamarabb mellre kerüljenek, és megkapják az előtejet. Bár az anya szervezete csak kis mennyiségben termel kolosztrumot, már ez a 40-50 milliméternyi mennyiség is elég ahhoz, hogy megvédje az újszülöttet a körülötte lévő mikroorganizmusoktól. A vitaminokban, tápanyagokban, fehérvérsejtekben és antitestekben gazdag előtejet semmi sem pótolhatja, az pedig akár káros lehet, ha mást adnak a gyermeknek, még akkor is, ha csak vízről van szó” – ismertette Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Első 1000 Nap Program

A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által létrehozott "Első 1000 Nap" nevű népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak fontosságára irányítsa. Öt aranyszabálya megfogalmazza azokat az elveket, amelyek hozzájárulnak számos egészségügyi problémák megelőzéséhez a megfelelő magzati, csecsemő- és kisgyermekkori tápláláson keresztül. Az "Első 1000 Nap" program jelenleg közel 200 szakembert és több mint 2000 szülőt tudhat támogatói között.

Források

1. Ayse Tulay Bagci Bosi, Kamilla Gehrt Eriksen, Tanja Sobko, Trudy MA Wijnhoven és João Breda. Breastfeeding practices and policies in WHO European Region Member States. Public Health Nutrition, 2015. Doi: 10.1017/S1368980015001767.

2. Adopting optimal feeding practices is fundamental to a child’s survival, growth and development, but too few children benefit. April 2018. (https://data.unicef.org/topic/nutrition/infant-and-young-child-feeding/#)

3. Nurturing the Health and Wealth of Nations: The Investment Case for Breastfeeding. (http://www.who.int/nutrition/publications/infantfeeding/global-bf-collective-investmentcase.pdf)

4. Maria Monberg Feenstra, MetteJørgine Kirkeby, Marianne Thygesen, Dorthe B.Danbjørg, Hanne Kronborg. Early breastfeeding problems: A mixed method study of mothers’ experiences. Sexual & Reproductive Healthcare Volume 16, June 2018. Pages 167-174.

5. Elwelely MZ, Mansour F. Problems Facing Newly Breast Feeding Mothers and the Plan of Nursing Action. IOSR Journal of Nursing and Health Science. January- February 2018. Pages 12-19.

6. Csecsemőtáplálási és tápszerforgalmi adatok Magyarországon.

(http://szoptatasert.hu/tapszer/kodex-ibfan_munkacsoport/csecsemotaplalasi_es_tapszerforgalmi_adatok )