A KEHI kérésére adták ki Ruszin-Szendi Romulusz egészségügyi adatait

Azokat, amelyről Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos zsírleszívása kapcsán a Fidesz-sajtó a választások előtt hosszasan cikkezett. Az kiderült, hogy a KEHI kérte az érzékeny adatokat az intézménytől, de az nem, hogy ki engedélyezte a kiadásukat.

Mint a lap írja: 2025 tavaszán kezdett az akkori kormánypárti sajtó Ruszin-Szendi állítólagos zsírleszívásáról cikkezni. Az azóta megszűnt Bors azt írta: „akárcsak közel 1 milliárdos villája esetében, ez esetben is »visszautasíthatatlan kérésként« fogalmazta meg igényeit Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, ezúttal a katonaorvosoknak”. Ezt követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot indított, majd egy jelentést is publikált. Az anyagban azt állították, hogy „A volt vezérkari főnökön a beavatkozást ezért nem a Honvédkórház saját eszközével, hanem egy, a beavatkozás időpontjában éppen a Honvédkórházban lévő, »ingyenes kipróbálásra« átadott eszközzel végezték el. Az eszközt ugyanaz a magánegészségügyi intézmény bocsátotta a Honvédkórház rendelkezésére, amely a volt vezérkari főnökön végrehajtott egészségügyi beavatkozást végző orvost plasztikai sebészként is foglalkoztatja, és az eszköz kipróbálásra történő átvételét is ő javasolta”.

Azt is leírták a KEHI-jelentésben, hogy „a Honvédkórház főigazgatójának nyilatkozata értelmében a beavatkozás a kórház betegnyilvántartó rendszerén belül egy úgynevezett »VIPGuard« rendszerbe került rögzítésre, amely titkosított adatként kezeli és tárolja az egészségügyi és a kapcsolódó személyes adatokat, illetve az érintett személy TAJ számát annak érdekében »maszkolja«, hogy az egészségügyi beavatkozás ne legyen beazonosítható”.

A cikk nem arról szól, hogy Ruszin-Szendi Romulusz végeztetett-e szépészeti beavatkozást a Honvédkórházban – mert erről a hatályos törvények szerint kizárólag ő nyilatkozhatna –, hanem arról, hogy a védett személyek adatai hogyan kerülhetnek egy nyilvános jelentésbe.

Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház közérdekű adatigénylésünkre nem árulta el, hány esetben használták az úgynevezett VIPGuard megoldást, illetve hogy abban hogyan kezelik az adatokat, közli a lap, jelezve: Pert indítottunk, és nyertünk a kórház ellen, így megkaptuk az adatkezelési tájékoztatót. Eszerint „a VIPGuard célja, hogy a védett személyek és kijelölt intézmények védelméről szóló jogszabály szerinti személyek egészségügyi adatainál fokozott hozzáférés-védelmet és adatbiztonságot biztosítson. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a rendszer nem új adatkezelési célt hoz létre, hanem a MedWorks egészségügyi informatikai rendszerben már kezelt adatokhoz való hozzáférést korlátozza és naplózza.” A kapott tájékoztató szerint a védett/VIP-betegek egészségügyi adataihoz való hozzáférést külön korlátozza, naplózza, és az adatokat nem továbbítja az EESZT-be.

A kórház nem válaszolta meg érdemben, hogy pontosan ki, mikor, milyen betegadatokhoz fért hozzá, ki engedélyezte ezt, és ki rendelte el, hogy a beavatkozás ne legyen beazonosítható. Ehelyett általánosan azt írták, hogy a jelölt rögzítések kapcsán „nem történt adattovábbítás”, illetve, hogy nem merült fel jogosulatlan nyilvánosságra kerülésre vagy adatvédelmi incidensre utaló információ.

 A teljes információt ITT olvashatja