A jövő évi adótörvényektől a dinamikus bérnövekedésig
Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt.
A jogszabály szerint két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye. 2025. július 1-től 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.
2025 második felében az egy gyermeket nevelők családi kedvezménye havonta 100 ezer, a két gyermeket nevelőké 200 ezer, a három vagy több gyermeket nevelőké pedig 330 ezer forint lesz. 2026. január 1-től a kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 133 340 forint, két eltartott esetén 266 660 forint, három és minden további eltartott esetén 440 000 forint lesz.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők jövő év július elsejétől 100 ezer forinttal, 2026-tól pedig 133 340 forinttal növelt összegben vehetik igénybe a családi kedvezményt.
A gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítési szabályai nem változtak.
Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai. Ezt az adózást akkor lehet igénybe venni, ha a magánszemély ezt a tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.
A fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Kétmillió vendégéjszaka felett évi 150 ezer forintot kell fizetni lakószobánként, míg kétmillió vendégéjszaka alatt az adómérték változatlan, 38 400 forint.
Lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására; 2025-ben adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása.
Aktív magyarok néven új zsebbel is bővül a SZÉP-kártya: az aktív életmód elősegítésére adhat a munkáltató havi 10 ezer forintot, éves szinten 120 ezer forintot.
Január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak.
2026 végéig továbbra is kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új építésű lakóingatlanokat, de folyamatban lévő építkezések esetén akár 2030. december 31-ig is alkalmazni lehet ezt az áfakulcsot.
Az e-nyugtaadás kezdő időpontját 2025. január 1-ről 2025. július 1-re halasztották a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.
Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik, ide tartozik a jövedéki adó. A dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében, ahol 2025-től emelkednek az adómértékek, a valorizáció csak 2026-tól kezdődik.
Jövő évtől nagyságrendileg 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így 2025. január 1-től ezen adónem esetében is megszűnik a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény.
Tovább bővül az adóhivatal eszköztára, bevezetik az adategyeztetési eljárást, amely akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és az adóhatáság adatai nem fedik egymást.
A kiskereskedelmi adó esetén bővül az adó fizetésére kötelezettek köre azokkal, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg.
Dinamikus lesz a bérnövekedés a következő években |
|
A következő három évben a minimálbér kilenc, tizenhárom és tizennégy százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre hét százalékkal fog emelkedni, így a várható három-négy százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés, közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az államtitkár hozzátette, a reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz. Megjegyezte, annak, hogy a jelenlegi bizonytalan világpiaci helyzetben megszületett a hároméves bérmegállapodás, "nagyon fontos üzenete van" a piac, a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára is. Czomba Sándor elmondta, az egyezség elején a munkaadók egy átlag tízszázalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan tizenkét százalékos növekedést szerettek volna. Mindkét pályával megoldható lett volna, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, de a bérdinamika fenntartása és növelése úgy lehetséges, ha a nagyobb számsor él, fejtette ki. Czomba Sándor közölte, az a cél, hogy 2028-ra "négyszázezer forint körüli" minimálbér legyen Magyarországon, a második pályával "teljesen racionálisnak tűnik", hiszen ez az összeg 2027-ről 2028-ra egy mintegy nyolcszázalékos minimálbér-növekedéssel elérhetővé lesz. Megjegyezte, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól. Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük, mondta az államtitkár. |
