A jó szándék kevés (frissítve)

Várhatóan az elsők között tárgyal a parlament az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény visszavonását követően napvilágot látott, Székely Tamás nevéhez köthető programról, amelyet az eredeti tervek alapján csak széles körű társadalmi egyeztetést követően visznek az Országgyűlés elé. A programban foglalt javaslatok elfogadása igen kényes és neuralgikus kérdés a szocialisták számára, hiszen nemcsak kormányrendeleteket, de törvényeket is módosítani szükséges hozzá, és a dolgok jelen állása szerint nemigen találni olyan politikai erőt, amely támogatná a társadalombiztosítás regionális alapokra helyezését célzó javaslatot.
Mint azt korábban megírtuk, erre feltehetően egyetlen ellenzéki párt sem hajlandó, s a legfrissebb, bár előre borítékolható szabad demokrata nyilatkozatok szerint az SZDSZ sem lesz ebben partner. A regionalistást korábban is ellenző liberálisok egy-két héten belül tárgyalják a javaslatot, s bár a képviselőcsoport hivatalos véleményét még nem fogalmazták meg, Horn Gábor ügyvivő és Bőhm András, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának Béki Gabriellát váltó tagja is elfogadhatatlannak tartja az egészségbiztosítási rendszer regionálissá válását. Ezt ugyanis inkább költségesnek, semmint hatékony átalakításnak tartják.

Ehhez hasonló álláspontot fogalmazott meg korábban érdeklődésünkre Csáky András, az MDF országgyűlési képviselője, s a szakmai szervezetek közül ezt a véleményét hangoztatta keddi sajtótájékoztatóján a Magyar Orvosi Kamara is. Az ágazati vezetéssel korábban komoly ellentétben álló kamara mindazonáltal fontosnak tartotta hangoztatni: régóta nem fordult elő, hogy az ágazati vezetők elegendő időt adtak volna egy szakmai anyag véleményezésére. Most azonban ez történt, így a partnerséggel nincs gond. A szaktárcával korrekt a viszony, mivel azonban a gazdaság jelenlegi helyzetében „a minisztérium kezét is gúzsba kötik”, az nem képes kellő biztonságot garantálni az ágazatban. Ezért is árulkodó a kamara szerint a Székely Tamás által meghirdetett programnak a konvergencia programra utaló mondata, amely a kamara szerint szakmai és közgazdasági paradoxon, s önmagában elegendő arra, hogy mindazt a pozitívumot megsemmisítse, ami egyébként az anyagból kiolvasható volna. Az alacsony nemzeti össztermékből származó, európai szinten is alacsony egészségügyi közfinanszírozás abszolút értékben ugyanis lehetetlenné teszi a megfogalmazott célok megvalósulását – mondta az orvosi kamara elnöke, aki szerint a program így az egyébként számos helyen fellehető jó szándék ellenére sem bír pozitív üzenettel. Hiányolják belőle egyébként az alapelvek meghatározását, a források pontos megjelölését. Elvárják, hogy szüntessék meg az egészségügy duális finanszírozásának jelenlegi anomáliáit, amikor fenntartó és tulajdonos egymásra mutogat az elmaradt forrásbevonás számonkérésekor, s ugyancsak várja a kamara, hogy végre ellentételezzék az ágazatban az amortizációt, haladéktalanul vezessék be a népegészségtan oktatását, rendezzék a hivatásrendi kamarák jogait – különös tekintettel az etikai ügyek pillanatnyi lehetetlen helyzetére. Elvárja a kamara a „sokadszor halogatott konszolidáció haladéktalan megkezdését” is, miként azt sem tartja utolsó szempontnak, „hogy legyen elegendő, a felmerülő költségeket és megélhetést garantáló bérfedezet is az ágazatban.” A legnagyobb hiányosságnak azonban azt tartják, hogy az anyag nem tudja kezelni az emberi erőforrás problémákat.
Ezzel kapcsolatban Éger István leszögezte: a jelenlegi körülmények között a munkavállalók létérdeke a közalkalmazotti lét fenntartása. Az elnök valótlannak, hamis beállításnak tartja azon megfogalmazásokat, hogy a közalkalmazotti státus az egészségügyben gúzsba köti a munkáltatót, mert nem teszi lehetővé a méltányos javadalmazást. A törvény csak a minimumok tekintetében kötelező – emelte ki a kamara elnöke, aki a Medical Online kérdésére elmondta: a köztestület törvény segítségével kezelhetné az ágazat humánerőforrás helyzetét. Ebben nemcsak az orvosok jogállását rendezhetnék, hanem az ágazatban dolgozók egzisztenciális előmenetelét és bérfelzárkóztatási programját is. Éger István utalt rá, hogy ez ügyben máig elfogadhatónak tartja azt a Rácz Jenő minisztersége idején napvilágot látott ígéretet, amely szerint az egészségügyi bérek 2013-ig elérhetik az uniós bérek 75 százalékát.

Köbli Anikó

Tárcareakció

A tárca örömmel vette tudomásul, hogy a Magyar Orvosi Kamara felismerte a „Biztonság és partnerség” programban a Kormány jó szándékát, mi több, számos szakmai célkitűzéssel is egyetért.
A programban megtalálható fejlesztések megvalósítására az elkövetkező években több mint 452 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre, ezek felhasználására a konkrét pályázatok kiírása folyamatos, többnek már a kézzelfogható eredményét is láthatjuk. Az elmúlt időszakban két, az ország járóbeteg-ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű uniós pályázat zárult le. Az egyik, 25 milliárd forintos kiírásnak köszönhetően 16 nyertes önkormányzat alakíthat ki új járóbeteg-szakellátó központokat, míg a másik, több mint 6 milliárd forintos pályázatnak köszönhetően 7 kórház bővítheti profilját járóbeteg-szakellátással.
A program külön kiemelt fejezetben foglalkozik az ágazat humánerőforrás területével, hiszen ahogy mindenütt a világon, Magyarországon is növekvő gond az egészségügyben a változó szakmai környezethez igazodó szakemberek biztosítása. Uniós forrásokból összesen egymilliárd forint támogatással humán-erőforrás monitoring rendszert alakítunk ki, ami segít a szükséges fejlesztési és szervezési döntések meghozatalában. A kérdés megoldása azonban jelentős részt nem a rendelkezésre álló forrásokon, hanem elsősorban a megfelelő képzésen, továbbképzésen, valamint az elérhető szakmai kompetenciák rendszerén múlik. Ezért tartalmazza a program a szakképzés teljes felülvizsgálatát, valamint a továbbképzési rendszer folyamatos fejlesztését. Az ágazati szakképzések, szakirányú továbbképzések, egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők új szakképesítésének megszerzése, kompetencia- és hatáskörbővítő képzések díjtámogatására 2,8 mrd Ft keretöszegű pályázat kerül kiírásra 2008 őszén a közfinanszírozott ellátást nyújtó szolgáltatók részére, amelyet 700 millió Ft összegben képzésfejlesztési, módszertani fejlesztési célú pályázat egészít ki. Az ágazati foglalkoztatás támogatására, kiemelten a hiányszakmák körében háziorvosi és otthonápolási szolgálatok, járó és fekvőbeteg szakellátó intézmények részére foglalkoztatási célú, 3,034 Mrd Ft összegű pályázat társadalmi egyeztetése zajlott le nemrégiben, a pályázat hamarosan megjelenik. A tárca célja az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása következtében felszabaduló humánerőforrás-kapacitások ágazatban tartása és mobilitásának elősegítése a struktúraváltás következtében megnyíló, bővülő szakellátásokba.
Természetesen a humánerőforrás fejlesztése egy hosszabb folyamatot jelent, de az ez évi és jövő évi uniós pályázatok a kérdés hatékony megoldását teszik lehetővé.
A Kormány célja, hogy a rendelkezésre álló források ésszerű, szakszerű és hatékony felhasználásával javuljon a társadalom elégedettsége, növekedjen az egészségügyben dolgozók társadalmi presztízse és az egészségügyi ellátórendszer hosszútávon fenntartható fejlődési pályára álljon.

Forrás: Egészségügyi Minisztérium Sajtóiroda

A NEK kimaradt

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) nehezményezi, hogy kihagyták a "Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010" című program társadalmi vitájából; erről a kerekasztal ülése után tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón beszélt Éger István, a NEK titkára.
Mint emlékeztetett rá: Székely Tamás egészségügyi minisztert kinevezésekor megkeresték, hogy megbízottján keresztül a tárca is képviseltesse magát a NEK-üléseken. Éger István sajnálatosnak nevezte, hogy ez nem történt meg, és hogy most sem vonták be a kerekasztalt a program véleményezésébe. Éger szerint ez megengedhetetlen, így levélben fordultak a tárcavezetőhöz, kérve őt, hivatalosan küldje meg a NEK-nek az egészségügy átalakításáról szóló anyagot.
Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke, a NEK levezető elnöke úgy fogalmazott: a biztonság és partnerség című dokumentum részletes kiértékelést nem érdemel, "és csak két dolog hiányzik abból: a biztonság és partnerség".
Éger István a NEK határozatait ismertetve elmondta: a kerekasztal felszólítja a kormányt, hogy tárgyalja újra a konvergenciaprogramot, amelynek keretein belül kívánják új alapokra helyezni az egészségügyi rendszert. A titkár szerint ez közgazdasági paradoxon, annál is inkább, mert Gyurcsány Ferenc ezermilliárdos adó- és járulékcsökkentésről beszél, azonban az egészségügy fenntarthatatlan a jelenlegi gazdasági körülmények között.
"Lehet adót és járulékot csökkenteni, de aki ilyet tervez, tudatában kell lennie annak, hogy milyen forrásokkal fogja az így kieső bevételeket pótolni. Az egészségügy nemhogy nem visel el további finanszírozás-csökkentést, hanem sürgősen, jelentős plusz forrásokat igényel" - fogalmazott Éger István.
A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a NEK ismét azonnali intézkedést követel a kormánytól az egészségügyben dolgozók létszámhelyzetének megoldására, anyagi helyzetük javítására.

MTI