A jelnyelv a híd siketek és hallók között
A jelnyelv híd, kapocs a siket és a halló emberek között, segít a siketeknek bekapcsolódni a mindennapi életbe, mondta az emberi erőforrások minisztere a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) és a Siketek Világszövetségének (WFD) közös nemzetközi konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Balog Zoltán, aki jelnyelven is köszöntötte a résztvevőket, arról beszélt, Magyarország igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a fogyatékossággal élők közösségére, és a kormány azon dolgozik, hogy a társadalom teljes értékű tagjainak érezzék magukat. Ehhez fontos lépés volt, hogy Magyarország 2009-ben a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely szerint a siketeket megilleti a jelnyelv használatának joga az élet minden területén. Ez alapján előírták például az országos tévécsatornáknak a jelnyelvi akadálymentesítést, valamint a jelnyelven tanulás jogát is.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormány több százmillió forinttal támogatta a kontakt jelnyelvi videotolmácsolás elindítását, amelyet három év alatt már több mint 1600-an használtak, 223 ezer alkalommal. A legfrissebb, múlt hét végi döntés szerint pedig november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította az Országgyűlés, mondta el a miniszter.
Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke közölte, a szervezetet 110 évvel ezelőtt alapították, így az ez az egyik legrégebbi, fogyatékossággal élőket képviselő szervezet az országban. A konferencia rendezési jogának elnyerése egyrészt elismerése a munkájuknak, másrészt ösztönzés a jövőre nézve, fogalmazott az elnök. Kitért arra, hogy a SINOSZ szeretné elérni a teljes társadalmi befogadást a jelnyelven át és biztosítani a siket gyerekek jövőjét a bilingvális, a jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő oktatás lehetőségének megteremtésével. Emellett azon dolgoznak, hogy minél több családban használják a jelnyelvet, valamint hogy teljes értékű munkavállalóknak tekintsék a siketeket.
Colin Allen, a WFD elnöke elmondta, azért választották a konferencia kiemelt témájának a jelnyelvet, mert úgy gondolják, hogy ez biztosíthatja az egyenjogúságot a siket embereknek, a teljes befogadás a jelnyelv révén érhető el. A világ 193 országból negyven már hivatalosan is elismerte a jelnyelvet, de még sok a feladat ezen a téren. Szólt arról is, hogy a szervezet az ENSZ-szel együttműködve jelenleg is dolgozik egy nemzetközi jelnyelv kidolgozásán.
Liisa Kauppinen, a konferencia fővédnöke, a WFD tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy milyen fontos a gyerekek szempontjából a jelnyelv. Ez biztosíthatja, hogy elérjék céljaikat, befogadják őket a társadalomba, és a jelnyelv elismertetése létfontosságú ahhoz is, hogy a siketek emberi jogait is elismerjék.
Lovászy László, az ENSZ-nek a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó bizottságának (CRDP) tagja azt mondta, vannak, akik azt hiszik, hogy az újabb és újabb technológiák eltüntetik majd a fogyatékosságokat és mindenki egyformán "egészséges" lesz, de ez nem biztos, hogy jó. Példaként említette Graham Bellt, aki siket anyjának szeretett volna segíteni, és a kísérletezés közben feltalálta a telefont. Ez alapján a fogyatékosság is hozzájárulhat a technológiai innovációhoz és fejlődéshez, emelte ki Lovászy László.
A november 8. és 10. között, Társadalmi befogadás a jelnyelven át címmel rendezett konferenciára több mint 80 országból mintegy 700 résztvevő érkezett. A rendezvény témái között szerepel a bilingvális oktatás, a jelnyelv szerepe a családban, a siket munkavállalók helyzete és az akadálymentes kommunikáció technikai lehetőségei.