A humán vagyont kéne vigyázni
Sikeres ország nem is képzelhető el úgy, hogy közben gyorsuló mértékben fogy a népessége, írja Csath Magdolna közgazdász a Magyar Nemzetben.
Minden kormány felelőssége, hogy a rábízott erőforrásokkal gondosan gazdálkodjék. Az erőforrások között a legértékesebb a humán erőforrás, illetve – még kifejezőbben – a humán vagyon. Ezért vizsgálni kell a halálozások növekedése és ezzel összefüggésben a felgyorsult népességfogyás okait országos és regionális szinten is.
A rossz népesedési adatok okait érdemes objektív módon feltérképezni. Kevés azt a tipikus magyarázatot adni, hogy a magyarok egészségtelenül étkeznek. Meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló munkahelyek típusát, az azokban végzett munka jellegét (hatását az egészségre és a várható élettartamra), a munkahelyi és társadalmi légkört, a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés lehetőségeit, a környezeti ártalmakat. Figyelemfelkeltő, hogy a városi porszennyeződés tekintetében 2014-ben a rendelkezésre álló Eurostat-adatok alapján Magyarország volt a második legrosszabb pozíciójú ország (Bulgária mögött).
Arra is érdemes felfigyelni, hogy Magyarországon a munkahelyi balesetek száma 2015-ben 17 013 volt, ami 19 százalékkal több, mint 2011-ben. Ennek mi az oka? Nincs-e köze az összeszerelő munkahelyekre jellemző túlhajtottsághoz, a növekvő stresszhez?
Tudjuk: nem új problémáról van szó, a fogyás 1990-ben kezdődött, és azóta kisebb-nagyobb intenzitással folytatódik. Sok kutatás vizsgálta az okokat. Azonban indokolt lenne a felgyorsult fogyás okainak újabb, a társadalmi-munkahelyi és környezeti hatásokat is részletesen vizsgáló kutatása. Azért is, hogy az eddigi állami lépéseknél hatásosabban és eredményesebben lehessen kezelni a problémát – azaz megállítani végre a népességfogyást. Hiszen ahogy gróf Széchenyi István is figyelmeztet bennünket: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”
