A hospice-tól az egészséges környezetig

MSZP: miért engedik a hospice ház bezárását?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, miért engedik, hogy bezárják az ország egyetlen felnőtteket szolgáló hospice házát. Valóban nincs a költségvetésben 50 millió forint a haldokló betegeket segítő alapítvány támogatására?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: 21 intézményben van hospice ellátás összesen mintegy 250 ágyon, emellett otthoni szakápolást is nyújtanak. Az említett alapítványnak is biztosítják azt a támogatást, amit a többi szolgáltatónak, a további támogatási kérésről pedig az egészségügyi államtitkár dönt, közölte.

MSZP: hogyan fejlődik a pincehelyi egészségügyi ellátás?

Heringes Anita (MSZP) a pincehelyi kórház aktív ágyainak megszüntetéséről és a szakrendelések máshová telepítéséről beszélt, megjegyezve: az itt élőknek Tamásiba kell átjárni, de még ott sem megfelelő az ellátás. Ez a szakellátás fejlesztése? Ehhez kellett 200 millió forint?, kérdezte.

Rétvári Bence azt felelte: a 200 millió forintból a az épület egyik szárnyát fejlesztették és új eszközöket is vásároltak. Továbbra is Pincehelyen működik a sebészet, a szülészet és a belgyógyászat, és vérvételre sem kell elutazni. A betegforgalom itt az országos átlag alatt van, tette hozzá, és azt mondta: jobb helyzetben van az egészségügy most, mint amikor a szocialisták 600 milliárd forintot kivontak a területről.

Jobbik: nyomát sem látni az egészségügyi fejlesztéseknek Miskolcon

Egyed Zsolt (Jobbik) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a miskolci városi kórház összevonásáról beszélt, megjegyezve, hogy az intézmény élére Tiba Sándort nevezték ki, aki Tiba István fideszes képviselő testvére. A fejlesztéseknek azonban egyelőre nyomát sem látni, mondta, hozzátéve, hogy "a Tiba Sándor vezette szuperkórház pedig egy több milliárdos magánegészségügyi vállalkozás háttérintézménye".

Rétvári Bence azt felelte az ellenzéki politikusnak: ha olyan embert keres Magyarországon, aki "orvosexportból" akart megélni, akkor a Jobbik-frakcióban nézzen körbe. Miskolcon mindenkit továbbra is alkalmaz az új szuperkórház, közölte.

LMP: mit tesz a kormány az egészséges környezetért?
    
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy az egészségre nemcsak a stressz, hanem a környezetszennyezés is károsan hat. Szerinte Kína után a második legtöbb ember Magyarországon hal meg emiatt, és számos rákbetegség hátterében is ez áll. Szóvá tette a vegyi anyagok túlzott használatát is és az intézkedésekről érdeklődött.

V. Németh Zsolt, a földművelési tárca környezetügyért felelős államtitkár kiemelt célnak nevezte a népbetegségeket okozó tényezők, a dohányzás, sportszegény életmód, légszennyezettség visszaszorítását. Beszámolt arról, hogy a levegő minőségének javítását célzó programra 700 milliárd forintot használtak fel és azt tűzték ki, hogy 2030-ra 2005-höz képest 55 százalékkal csökkenjen a szennyezettség. Hozzátette azt is, hogy mintegy 600 kármentesítési programra 232 milliárd forint jutott. Szólt a lakossági szemléletformáló programok fontosságáról is.

A Jobbik az e-szolgáltatási térről

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt napokban több kérdés felmerült az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térrel összefüggésben. Ez a 21. századi egészségügyi ellátás elengedhetetlen feltétele lenne, ugyanakkor tisztázni kell, fordított-e a kormány figyelmet arra, hogy az emberek és a szakma körében népszerűsítsék ezt. Eljutott-e egyetlen óriási plakát, kiadvány, újság a civilek, a betegek kezébe?, kérdezte, megjegyezve: az emberek nem tudtak arról, hogy amikor bevezetik a rendszert, 35-40 perces várakozás lesz egy patikában. Mennyi ment el erre a projektre? Kapnak segítséget az orvosok és emberek a használathoz?, firtatta.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az mondta: 9744 szolgáltató csatlakozott a e-térhez, az e-személyi olvasók száma 82 ezer darab, több mint 579 ezer e-receptet sikerült kiadni, s több mint 13 millió a továbbított adatok száma. Nem jellemző a 30-40 perces várakozás, s korábban regionális és országos fórumokat tartottak a témában, ezeken sokan vettek részt, jelezte. közölte, hogy egy pillanatra sem állt le a rendszer, az ellátásban sem volt fennakadás. Nagyon fontos lépést tett az egészségügy, a szolgáltatás a betegek javát szolgálja, értékelt.

LMP: mikor lesz munkaviszony a családtagokat otthon ápolók munkája?

Ikotity István azt firtatta, mikor ismerik el munkaviszonyként a családtagokat otthon ápolók munkáját. Az ellenzéki politikus szerint 2014 óta több mint 1 milliárddal csökkent az ápolási díjra fordított összeg, és közel 10 ezerrel kevesebben részesülnek benne, az ápolók havi jövedelme átlagosan 40 ezer forint. Azt javasolják, hogy az ápolási munka is minősüljön munkaviszonynak, és járjon érte legalább minimálbér. Támogatja a kormány ezt a javaslatot?, kérdezte.

Rétvári Bence azt mondta: az érintettek az egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak, és nyugdíjkorhatár elérésekor ez az idő szolgálati időnek minősül. Hozzátette: minden téren, az alap- és emelt összegű ápolási díj is nőtt a Fidesz-kormány idején, van ami 10, van amit 27 százalékkal. Egyetértett azzal, hogy a mostani összeget tovább kell emelni, erre fognak törekedni, közölte.

Fidesz: mennyivel keresnek ma többet az egészségügyi dolgozók, mint 2010-ben?

A fideszes Bene Ildikó arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett a betegek és az egészségügyben dolgozók helyzetének javításában, ezért folyamatosan pótolják a szocialisták által az ágazatból kivont forrásokat. Örömtelinek nevezte, hogy emelni tudták az egészségügyben dolgozók bérét az elmúlt években. Azt kérdezte, mennyivel keresnek ma többet, mint 2010-ben.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt válaszolta: évtizedek óta várt elmozdulás történt az egészségügyi bérekben. Például míg egy két évtizede a pályán lévő szakorvos 2010-ben pótlékokkal együtt átlagosan bruttó 364 ezer forintot keresett, addig ez most akár 855 ezer forint is lehet.