A gyógyszer neve helyett hatóanyag lesz a recepten
Bár a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést elvileg régóta lehetővé teszik a jogszabályok, a gyakorlatban eddig talán sohasem alkalmazták. Április elsejétől azonban a koleszterintszint-csökkentőket csak így írhatják fel az orvosok.
A háziorvosok nem örülnek az új módinak, derül ki az országos szakfelügyelő főorvos szavaiból. Komáromi Zoltán szerint elsősorban az okoz számukra problémát, hogy tisztázatlanná válnak a felelősségi kérdések. Amíg ugyanis egy meghatározott, saját fantázianévvel futó terméket rendelnek – s a beteg állapota alapján teszik lehetővé, vagy tiltják meg a gyógyszerészeknek, hogy adott hatóanyagcsoporton belül akár olcsóbbra is cseréljék azt –, addig ezért száz százalékosan a doktort terheli a felelősség. Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy az orvos kizárólag hatóanyagot írhat fel, arról viszont már a patikus dönt, hogy ezen belül melyik konkrét készítményt szolgálja ki, Komáromi doktor szerint az utóbbit illeti a felelősség azért, nehogy ártson a betegnek.
Példát is hoz erre a szakfelügyelő: egyes koleszterint-csökkentők ellenjavaltak a vesebetegeknél. Ám a gyógyszerész – szemben a kezelőorvossal –, honnan tudhatná, hogy a receptet kiváltani akarónak vannak-e veseproblémái vagy nincsenek. Vélhetőleg erre nem is kérdez rá, legfeljebb azt tudakolja, hogy nem érzékeny-e a sok gyógyszerben fellelhető laktózra.
Messze nem látja ennyire sötéten a helyzetet a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki szerint a korábbi gyakorlathoz képest nem jelent kardinális változást az április elsején életbe lépő új rendszer. A recepten ugyanis számos olyan adat szerepel, amelyből nagyjából tudható, melyik készítményre gondolt a doktor. A vényen nem csak a hatóanyag nevét, hanem a gyógyszerformát, a hatáserősséget, illetve a kiszerelést is fel lehet tüntetni egy úgynevezett extra vonalkód segítségével, amelynek alapján a patikai gyógyszerkiadó program felismeri, s kiszolgálásra felajánlja az adott körön belül szóba jöhető készítményeket. Az érintettek egy része egyébként ismeri régóta szedett gyógyszere fantázianevét, ezzel segítheti a gyógyszerész munkáját, aki egyébként a TAJ-szám alapján is meg tudja nézni, korábban melyik koleszterincsökkentőt szedte a beteg.
Hankó Zoltán szerint az orvosok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisába lépve ellenőrizhetik, hogy a gyógyszer fantázianeve helyett hatóanyagot tartalmazó receptre melyik konkrét koleszterincsökkentöt kapták meg betegeik. Ami pedig a példában szereplő vesebetegeket illeti, őket biztos nem éri semmiféle kár, hiszen az orvosok pontosan tudják, melyik hatóanyagot nem rendelhetik – s nem is rendelik – nekik. A felelősség tehát változatlanul az orvosoknál marad, teszi hozzá az elnök, aki azt is megjegyezte: nem szakmai, hanem támogatáspolitikai döntés áll az április elsejei változás hátterében.
A gyógyszerészek egyébként fokozott figyelemmel készülnek az új rendszerre. A gyógyszerészi gondozással foglalkozó szakbizottság például egy tájékoztatóban foglalta csokorba az új rendszer tudnivalóit, s azt, mire fordítsanak fokozott figyelmet a tára mögött álló kollegáik. Emellett az elkövetkezendő néhány napban Budapesten kétszer, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Győrben egy-egy alkalommal tartanak csoportos konzultációt a témáról.
