A betegellátás sínyli meg a kórházak adósságát

Bár a nem szállítás nem lehet opció, azonban kisebb cégeknél előfordulhat, hogy önhibájukon kívül nem fogják tudni biztosítani az intézmények által megrendelt orvostechnikai eszközöket, mert a gyártó, vagy a fődisztribútor – a vállalkozás tartozásai miatt – nem fog tovább hitelezni. Így kevesebb lesz a betegellátás során használható eszköz, ennek nyomán pedig a kórházi tartozások hatása végül begyűrűzik a mindennapi betegellátásba, az eszközhiány miatt ugyanis műtétek maradhatnak el – derült ki többek között az Orvostechnikai Szövetség sajtótájékoztatóján, ahol az is elhangzott, vannak intézmények, amelyeknek egy éve hiteleznek a beszállítók.

Mi vagyunk a leghangosabbak a beszállítók közül, bár a mára mintegy 70 milliárd forintosra duzzadt kórházi kintlévőség nem csak azokat a kis- és középvállalkozásokat érinti, amelyeket legnagyobb számban az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) tömörít – nyitotta a hétfői, budapesti sajtótájékoztatót Rásky László, az érdekképviselet főtitkára. Hozzátette azt is, hogy a ki nem fizetett adósság fele az orvostechnikai beszállítókat érinti, amely cégek a legalapvetőbb műtéti eszközöket biztosítják a betegellátáshoz, a kesztyűtől a szívsebészeti eszközökig.

Nem szeretnénk ismét 90 milliárd forintos adósságállományt – fejtette ki a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy utoljára 2016-ban (64,6 milliárd) és 2014-ben (73 milliárd) volt hasonló volumenű a kintlévőség. Bár a 2015-ös év költségvetésében már tervezetten megjelent az a 60 milliárd forint, amely kompenzálta a tartozásokat, abban az évben, áprilisban 90 milliárd forinttal tartoztak a betegellátók a beszállítóknak. Most ismét ütemesen halad efelé a tartozásállomány, amely az év első tíz hónapjában havonta 5-5 milliárd forinttal nőtt, novemberben pedig újabb 6 milliárddal lett több a cégek visszajelzése nyomán – összegzett Rásky László.

Már a faktorcégek is limitet szabtak

A beszállító cégek az éves árbevételük 38 százalékával finanszírozzák az egészségügyet, amelynek évente – a pályázati beruházások nélkül – 90-100 milliárd forint értékben szállítanak be az ágazatnak. A kkv-k már a meglévő tartalékaikat élik fel, vagy a bankokhoz fordulnak hitelekért, illetve likviditásul megőrzése érdekében rendelkezésükre áll még követelésvásárlás, ám már ez sem működik, mert az ezzel foglalkozó pénzügyi cégek is limitet állítottak be a faktorálásban.

Egy éven túli tartozásokat is számon tart az OSZ elnökének szoftverfejlesztő cége, amelynek évente 160 millió forintos, kórházi árbevételéből jelenleg 60 millió forint a kintlévőség. Králik György azt is elmondta, a kiszámlázott tételek után a cégnek azonnal be kell fizetnie az ÁFÁ-t, a tavaly lejárt, ám ki nem fizetett számlák összege az iparűzési- és a társasági adóba is beleszámított már. A vállalkozás annak köszönheti a likviditását, hogy 32 éve működik stabilan a szoftverpiacon, így tartalékaiból biztosítani tudja azt 25 millió forintot, ami a bérek kifizetéséhez és a működéshez szükséges – mondta az OSZ elnöke.

Miért szállítanak mégis a cégek?

Miközben az állam visszaél az erőfölényével, egyes intézmények is fenyegetéssel igyekeznek rávenni a beszállítókat, hogy a tetemes tartozások ellenére továbbra is biztosítsák az eszközöket, mondván, ha most nem szállítanak, később már nem kell – sorolta Rásky László annak okait, hogy miért nem tagadják meg a betegellátásra építkező cégek az áruszállítást.

Egyetlen – különösen nem az életmentéshez szükséges felszereléseket biztosító – cég sem fogja vállalni az erkölcsi kár kockázatát, hogy miatta történjen tragédia. Ehelyett a vállalkozások igyekeznek készpénz ellenében szállítani, illetve megállapodnak a kórházzal abban, hogy csak a szállítási volumen felét, vagy egy részét áruban, a másikat a tartozásokban tudják le. Nehezebb helyzetben vannak az informatikai beszállítók, ugyanis a betegellátást közvetlenül szolgáló kórházi informatikai rendszereket néhány évvel ezelőtt stratégiai rendszerekké nyilvánított az állam, így azokat kikapcsolni nem lehet.

Válaszok a politikusoknak

Nincs olyan számla, amit nem kell kifizetni, a kormány pedig tisztában van az adósság keletkezésének okaival – reflektált Rásky László Gulyás Gergely múlt heti, 150. kormányinfón elhangzott szavaira. A kabinetminiszter akkor arról beszélt, hogy megvizsgálják majd, milyen számlákból ered az adósság, és azt követően döntenek a kiegyenlítésről, illetve részletezte azt is, hogy előbb az eladósodás okait kell megvizsgálni, és csak azután lehet rendezni a tartozásokat. Mint az OSZ főtitkára magyarázta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) képviselői az utóbbi hetekben több ízben is beszámoltak arról, hogy elkészültek a struktúra és a finanszírozás reformját célzó részletes tervek, amelyek a részletes elemzéseken alapulnak.

A beszállítók szempontjából teljesen mindegy, hogy ki a felelős az eladósodásért – idézte Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert Rásky László, aki nemrégiben arról beszélt, hogy az eladósodásért 30 százalékban az intézményvezetőket terheli a felelősség.

Hogy látják a gazdasági vezetők?

Együtt kell képviselni valamennyi beszállító cég érdekeit – vetette fel a sajtótájékoztatón az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) képviseletében dr. Ari Lajos. Hozzátette, adósságot felhalmozó intézményeknél költségvetési biztos felügyeli és ellenjegyzi a kifizetéseket, így ezeket nemigen lehet vitatni. Az alapvető probléma szerinte, hogy az ágazatnak juttatott forrás kevés, ebben felőrlődnek a beszállítók és a kórházakban dolgozók egyaránt. Úgy vélte, újra kell gondolni a 25 évvel ezelőtt bevezetett finanszírozási rendszert, felül kell vizsgálni a HBCS és Német-pont forintértékét, könnyíteni a befogadást. Elsőként nyugalmat kell teremteni az ágazatban, majd módszeresen nekilátni az átalakításnak, amelynek eredményei 4-6 év múlva érnek be. Hatékony beavatkozások nélkül továbbra is évről-évre marad az eladósodás.

Králik György emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt a négy beszállítói érdekvédelmi szövetség együttesen írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, az adósságok rendezését sürgetve; válasz egyelőre nem érkezett.

Nem tudnak semmit a 100 milliárd forintos csomagról, amelyet a stratégiai kabinet egy hete már jóváhagyott az ágazat számára, és amelyről a Népszava információi szerint várhatóan ezen a héten kormánydöntés is születik – reflektált kérdésre Rásky László.

Jelenleg is tárgyalnak a kormányzattal a gyógyászati-segédeszköz forgalmazók azonnali árfolyam- és bérkompenzációjáról – említette meg még az OSZ főtitkára. Tagságuk mintegy fele foglalkozik a járóbeteg-ellátás során vényre kiszolgáltatott GYSE-k árusításával, ezen a területen pedig 15 éve nem volt áremelés – mondta az OSZ főtitkára.