A béremelés miatt jut kevesebb pénz a gyógyításra
Az egészségügyre jutó összkiadások növekedését "felfalta" a bérek felzárkóztatása, írja a Napi.hu a költségvetés számait elemezve.
A költségvetés részletes adatait elemezve a Napi.hu arra jutott, hogy az E-Alapból, illetve a gyógyító-megelőző ellátásoknál, de még az összevont szakellátás című sornál szereplő összegből sem derül ki, hogy az állami tulajdonban, fenntartásban lévő kórházak és rendelők ténylegesen mennyit költenek, költhetnek a működésükre, konkrétan a gyógyításra felhasznált eszközökre (dologi kiadásokra) és a gyógyításban közreműködők bérére.
Erről, azaz az egészségügy költségeinek belső struktúrájáról, a ráfordítások megoszlásáról jelenleg csak egy nyilvános adatforrás van, a költségvetés részletes adata, ami minisztériumi megoszlásban tartalmazza a ráfordításokat, kifizetéseket. Az egészségügyi intézmények két minisztériumhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak. Az egészségügy államosítását követően 2014-ben jelent meg először a költségvetésben az összes egészségügyi intézet, ezért ettől az időszaktól összehasonlíthatóak az adatok.
A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, mely alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások – látszólag – jelentősen ingadoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a költségvetés pénzforgalmi jellegű, azaz a ki nem fizetett tételek nem szerepelnek a költségvetésben. Bár a kórházi adósságok egy része valószínűleg beruházáshoz is kapcsolódhat, a kórházi adósságállománnyal korrigált dologi kiadások összege jobban korrelál a valósághoz.
Ha pedig ezeket a számításokat elvégezzük, akkor meglepő dolgot látunk: hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést. Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelent, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé, a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.
