"Százmilliárdonként hat évig tartana visszapótolni a hiányt"
Mindegy, mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja meghozni a döntést, hogy a pénz elegendő-e arra, hogy az orvosokat és ápolókat itthon és a rendszerben tartsa, mondja az eLitMed.hu-nak adott interjúban a ReSzaSz elnöke.
– A ReSzaSz álláspontja, hogy a betegbiztonságot kell helyreállítani a magyar egészségügyben, ami nemcsak bér, hanem kormányzati prioritás kérdése is – mondja dr. Dénes Tamás. – Mindig is azt szorgalmaztuk – és ebben a parlamenti pártok segítségét is kérni fogjuk –, hogy az Alaptörvényben a testi és lelki egészséghez való joghoz társuljon egy olyan törvényi passzus, hogy a mindenkori kormány a nemzeti össztermék minimum hat százalékát a közfinanszírozott egészségügyre fordítja. A szaktárca is azt az álláspontot képviseli, hogy a GDP plusz 1,6 százalékát kellene odaadni az egészségügynek a jelenlegi négy százalékos részesedés mellé, ami közel 550 milliárd forint többletet jelent.
– Ebből 2017-ben egészen biztosan megkapnak 100 milliárd forintot, legalábbis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt jelentette be.
– Mi azt mondjuk, hogy a kormány már az idén emelje százezer forinttal az orvosok, és ötven százalékkal a szakdolgozók és a technikai dolgozók bérét. Csak az orvosi fizetésekre nagyjából nettó 22-23 milliárd forint kellene 2016-ban. Az egészségügyben dolgozók alapfizetése három éve egyetlen fillérrel sem emelkedett, annak ellenére, hogy folyamatos béremelést ígértek 2012-ben. Nagy adóssága van felénk a kormánynak. Az nem baj, ha több év alatt, fokozatosan emelik az egészségügyre jutó forrásokat, de százmilliárdonként hat évig tartana visszapótolni a hiányt, ez viszont elfogadhatatlan. A három éves távlat kielégítő lenne.
– Kevés a 100 milliárd forintos többlet 2017-ben?
– Szeretnénk látni, hogy ezt a pénzt mire és hogyan költené el a minisztérium, hiszen nem csak a béreket kell emelni. A finanszírozásban egyelőre nem történtek változások, nyilván a kórházak adósságának rendezésére is kell majd forrás. Magyarország nemzeti összterméke közel 35 ezermilliárd forint, a V4-ek közül is mi költjük a legkevesebbet a közfinanszírozott egészségügyre.
– Erre mondja a költségvetésért felelős államtitkár, Banai Péter Benő, hogy egy tortát lehet csak elszeletelni. Honnan vennék el a pénzt?
– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég Magyarország Közép-Kelet-Európa egészségipari központjává válásáról beszélt. Működő egészségügy nélkül nincs magas GDP-t termelő egészségipar, tehát az egészségügyre fordított forrás nem kidobott pénz. Ha ezt sikerül megértetni, akkor nyert ügyünk van. Jobban mondva, nyert ügyünk csak ebben az esetben lehet. A kormány látja át a költségvetést, mi nem tudjuk megmondani, honnan csoportosítsák át a forrásokat. Azt viszont továbbra is követeljük, hogy legyen nemzeti ügy az egészségügy, és ennek megfelelően részesedjen a javakból, amit az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé is tenne. Hosszú évtizedek óta böjtöl az egészségügy, és mára már nem is működik.
