Béremelésre marad jó esetben 30-40 milliárd
"Két stadion építési költségére árazták be az egészségügyet"
Ha mindent összeszámolunk, akkor béremelésre marad jó esetben 30-40 milliárd forint, írja a Népszavában Kökény Mihály exminiszter.
Növekvő érdeklődés kíséri, hogy a 2017. évi költségvetés miként értékeli az egészségügy ezernyi gondját-baját. A sajtótudósításokból kiolvasható, hogy a fő kérdésekben a politikai döntések már készen állnak. Nyilván figyelemmel voltak a döntéshozók arra, hogy 2017 a választást megelőző év, és a politika játékszabályai szerint ilyenkor kell az ígérgetéseket pénzre váltani. 100 milliárd forintra, két stadion építési költségére árazták be az egészségügyet, ennyi többletforrást kívánnak biztosítani a következő évre. Meg is indult a turbósított kommunikáció, amelynek nem titkolt célja, hogy elhitesse az egészségügy szereplőivel, és persze a betegekkel, hogy ebből a pénzből szinte minden megoldható.
Érdemes áttekinteni az államtitkári nyilatkozat alapján, hogy mi mindenre kellene költeni. A meghirdetett államtitkári program egyik csúcspontja az alapellátás erősítése. Ide tehát kell többletforrás, bár a tárca az idei költségvetésben biztosított 10 milliárd forintot sem adta oda a háziorvosi praxisoknak, mondván, hogy ebből adna a védőnőknek és a területi fogorvosoknak, a fennmaradó kis összeg folyósítását valamilyen plusz feladat teljesítéséhez kötné. Ha csak ugyanennyi összeget akar adni 2017-re is, már ugrott 10 milliárd forint, de ha ezt nem teszi, akkor el kell ejtenie az eddigi kommunikációban súlyponti kérdésként számon tartott alapellátás fejlesztését.
Bizonyára lesz ehhez néhány szava az orvosi kamarának is. Már több mint kínos, hogy az egészségbiztosítás költségvetési fedezet híján nem tudja befogadni az eléje tárt korszerű gyógyszereket. Talán csak a jóisten a tudója, hogy a frissen kifejlesztett rákellenes medicinák hiánya hány emberi életet követelt, illetve hány ember életét rövidítette meg. Erre is kellene legalább 8-10 milliárd forint, hogy a gyógyszerkassza kellő kerettel rendelkezzen.
A legnagyobb tétel, amelyet a 100 milliárd elosztásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni: a kórházi adósságállomány ijesztő mértékű növekedése, amely már április végére elérheti az 50 milliárd forintot.
Ha mindent összeszámolunk, akkor béremelésre marad jó esetben 30-40 milliárd forint. Júniusban lezárul a következő évi költségvetés vitája, az Országgyűlés meghozza a döntést. Ez azt jelenti, hogy már félévkor eldőlhetnek az egészségügy jövő évi peremfeltételei. Persze ezek sem lesznek kőbe vésve, hiszen a parlament elfogadta, hogy a kormány fedezet nélkül is vállalhat kötelezettséget. Még az is meglehet, hogy az egészségügy feszültségei új megfontolásokra kényszerítik a kormányt, és mégiscsak jut a 100 milliárdon felül újabb forrás az egészségügynek.
Ez az optimista változat. A borúlátó az, hogy folytatódik az egészségügy szereplőinek megosztása, egymás elleni kijátszása, a radikalizálódni merők fenyegetése, a hálapénz uralma. Abban azért biztosak lehetünk, hogy a stadionok megépülnek.
