"Fontos, hogy ne üljön rá a szakmára egy idősödő réteg"
Balog Zoltán, a humántárca vezetője az elmúlt két kormányzati ciklus összegzéseként adott interjút az Origónak.
(...) sokat lehet hallani, hogy ha kormányon marad a Fidesz, akkor egyes tárcák kikerülhetnek a portfólióból. Ön elégedett a gigatárca működésével?
A kérdés első felére válaszolva: nem én döntök róla, hanem a miniszterelnök. A második felére pedig: az emberi erőforrásokat szolgáló területek egyben tartása egy új működési modell. Egy olyan modell, melynek lényege, hogy a tárcán belül olyan ágazatok kényszerülnek együttműködésre, melyek egyéb esetben csak a saját szakterületükön mozognának, netán egymással versenyeznének a forrásokért. (...) A nagy minisztériumnak talán az államtitkárok érzik leginkább a hátrányát, hiszen munkaterhük nagyobb, mintha önálló tárcát vezetnének. (...)
Az egészségügyi álhírgyártás a virágkorát éli – mondta korábban. Miért szaporodtak el Ön szerint az álhírek?
A kritikára szükség lenne ahhoz, hogy a gyenge pontokat, a hibákat jobban észrevegyük. De közel sem erről van már szó. A politikai harc rendkívüli intenzitással dúl a média szintjén is, szinte minden eszközt felhasználnak a manipulálásra, hírek helyett politikai szándékot támasztanak alá hamisításokkal. Mondok egy példát egy ilyen álhírre: a családszervezetek azzal keresték meg a kormányt, hogy a kismamáknak jót tenne, ha 24 órával a szülés után már hazamehetnének a kórházból, amennyiben jól érzik magukat, és az orvosok is megállapítják, hogy nem áll fenn veszélyeztetett helyzet. Ezt az álhír gyártók úgy tálalták, hogy: a kismamákat a kórházból az utcára tenné a kormány. Bár sokat láttam már, egy-egy ilyen „hír" elolvasásakor mindig megdöbbenek, hogy mennyire mélyre lehet süllyedni. Miközben látom, hogy mennyi javítandó van még az egészségügyi ellátásban.
Az egészségügy területén mit tart a legnagyobb eredménynek az elmúlt évekből?
A béremelést, mivel jól fizetett és jól felkészült emberek, emberi erőforrás nélkül nem működik az egészségügy sem. Az elmúlt években egy béremelési programot indítottunk el, amelynek részeként az orvosok alapilletménye 2010 és 2017 novembere között átlagosan mintegy két és félszeresére, az ápolóké pedig mintegy kétszeresére nőtt. Persze van még mit tenni ezen a területen, de a rendszerváltás óta siralmas állapotba került és 2010-ig folyamatosan romló egészségügyben egyre több szép eredményünk van. A kormányváltás előtt még kórházakat zártak be, elbocsátások voltak, míg ma már kórházakat, rendelőket, mentőállomásokat építünk, újítunk fel. Az elmúlt években növeltük a betegbiztonságot, jobb gyógyulási körülményeket biztosítunk a betegek számára, valamint jelentősen javítottuk az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezt úgy értük el, hogy 2010 óta folyamatosan pótoltuk az egészségügytől elvett pénzeket, bevezettük az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret, folyamatosan fejlesztettük és fejlesztjük a kórházainkat, valamint csökkentettük a várólistákat. 2010-ben arról szóltak a hírek és folyamatosan arról panaszkodtak az emberek, hogy egy-egy műtétre, sőt, akár egy-egy vizsgálatra is hosszú-hosszú éveket kell várni. Még várólista sem volt, ami jelezte volna, hol tartanak. Mi vezettük be és a várakozók számát 39 százalékra csökkentettük 2010-hez képest! Bár még számos helyen még mindig túl sokat kell várni, legalább látjuk, hol van a legnagyobb szükség plusz támogatásra. Kórházfejlesztésre vidéken és Budapesten az elmúlt időszakban és az előttünk álló nyolc évben 1200 milliárd forintot költünk. Ha elmegyünk egy vidéki kórházba, ahol már megtörténtek a felújítások, akkor válik kézzelfoghatóvá ez az összeg. Azt szeretnénk, hogy mind a betegek, mind az orvosok számára a lehető legjobb körülményeket tudjuk biztosítani. Most Budapesten a sor a kórházfejlesztésekkel.
Megnyílik a jövőben az egészségügy a magánbiztosítók előtt?
A kormányzat ilyet nem tervez, a magánegészségügy piaci alapon működik. Célunk, hogy aki tisztességesen befizette a társadalombiztosítási járulékot, az megfelelő ellátáshoz jusson. S ha már az állami ellátás és a magánellátás közötti átmenetről beszélünk, van még egy terület, ahol ugyancsak van még teendő. Ez a hálapénz. A rezidens ösztöndíjas orvosok vállalták, hogy visszautasítják. Indulásnak ez jó.
Mikor tudunk versenyezni majd a nyugati orvosfizetésekkel?
Az egészségügy a jóléti társadalmak legfontosabb ügye lesz, mivel jelentősen kitolódott az emberi élet határa. Ma már a hetvenévesek is hosszú évekre tervezhetnek. S ebben bizony sokan nagy üzletet látnak. Mi nem vagyunk gazdag ország, de vannak olyan területek, ahol Magyarország világszínvonalon teljesít. Ilyen például a transzplantáció. Nyugatról több orvos jött haza az elmúlt években, hogy itthon dolgozzanak. Az orvosok persze nemcsak a magasabb fizetés miatt mennek külföldre, hanem a hazai munkahelyi környezet, a szakmai előrejutás nehézségei miatt. Fontos, hogy ne üljön rá a szakmára egy idősödő réteg, akik nem engedik a fiatalokat érvényesülni, előre jutni a pályán. Fontos az is, hogy nőjön a fiatal orvosok megbecsültsége. Ami még a versenyképességet illeti: az orvosképzés nagyon jó Magyarországon. Most azon dolgozunk, hogy ne csupán az első 2 évben legyen a legjobb nálunk tanulni, hanem a többi, a gyakorlati évet is itt akarják elvégezni az hallgatók. Ezért egy sokmilliárdos programot indítottunk el, azt a célt kitűzve, hogy a Semmelweis Egyetem a világ első kétszáz felsőoktatási intézménye egyikévé váljon. Ehhez nagy fejlesztésekre van szükség. Pécsett mintegy 24 milliárd forinttal támogattuk az orvosi egyetem fejlesztését, de a Semmelweis ennél is nagyobb forrásra számíthat. (...)
