Zöld utat kapott a katatörvény az AB-tól

A katatörvény – amelyet a parlament nyár közepén, július 12-én fogadott el, és a köztársasági elnök 18-án írt alá – elrendelte, hogy minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell az adóhatóságnak arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e működését. Erre augusztus 1-jétől szeptember 25-ig volt lehetőség. A jogszabály nyomán a mintegy 450 ezer katás adózó jelentős részének szeptembertől másik adózási megoldás után kellett néznie, hiszen a kata a továbbiakban csak magánszemélyek számára szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozók számára lesz elérhető, kivéve a taxisokat, akiknek továbbra is megengedett, hogy ne csak magánszemélyeket szolgáljanak ki.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa határozatában megállapította, hogy a katatörvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek. A határozat indoklása szerint az Alaptörvény alkotmánybírósági hatáskörökre vonatkozó korlátja nem teszi lehetővé, hogy a testület az alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számonkérjen a törvényalkotón, mint amilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka, továbbá az sem áll módjában, hogy a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot vizsgálja. Az Alaptörvény továbbá kizárólag azt teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára – folytatódik az öttagú tanács érvelése –, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal (az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok) összefüggésben vizsgálja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg.

Igen ám, de a megkülönböztetés tilalma és a jogállamiság nem található meg a felsorolásban, ezért ezzel összefüggésben érdemi alkotmányossági felülvizsgálat nem volt lefolytatható, az emberi méltósághoz való jog sérelme pedig nem azonosítható a diszkriminációval.

Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a törvényalkotó által hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.

A teljes információt ITT olvashatja