Zártkörű tanácskozást hívtak össze a fuzáriumfertőzés miatt

Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal felmérése szerint a felnőttek 5–10 százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzáriumtoxin, vagyis a gabonában előforduló gomba termelte méreg. A csecsemőknél és gyerekeknél még nagyobb lehet ez az arány. A hivatal ezért zártkörű tanácskozást hívott össze – tudta meg az MR1-Kossuth Rádió. A szennyeződések akár az immunrendszer legyengülését, rákot és serdülési elváltozásokat is okozhatnak. Szeitzné Szabó Mária, a hivatal főigazgatója a csütörtök reggeli műsorban kijelentette: a helyzet nem riasztó, ugyanakkor megpróbálnak egyeztetni a termelőkkel és a feldolgozókkal arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a búzában a fuzáriumfertőzést.

Szegeden évek óta kongatják a vészharangot

Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat (mikotoxinokat) termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzáriumtoxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak. Szűcs Péter endokrinológus csak az elmúlt egy évben 15, hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt. Jellemző volt náluk például a mellnövekedés, de a fitoösztrogén a felnőtteknél is komoly és veszélyes elváltozásokat okozhat, elsősorban a nemzőképességet és a fogamzóképességet gátolja. Mesterházi Ákos akadémikus, gabonakutató és Falkay György gyógyszerész ételmintákat is kért az érintett családoktól, és a mintákból néha extrém mennyiségű toxint lehetett kimutatni, csakúgy, mint a gyerekektől vett vérmintákból. Az derült ki, hogy ezek az ösztrogénhatású anyagok felborítják a nagyon finoman szabályozott hormonális egyensúlyt, és toxikus ösztrogénhatást okoznak. A kutatók 2006-ban 180, szántóföldekről származó mintát vizsgáltak meg, 86 esetben bukkantak határérték feletti toxinmennyiségre. Volt olyan tétel, ami tízszer több toxint tartalmazott a megengedettnél. A szakértők szerint, noha pontos adatok nem állnak rendelkezésre, tavaly is sokfelé volt fuzáriumfertőzés a gabonatáblákban, főleg az ország keleti és déli területein. A gabonakutató áprilisban úgy fogalmazott: fokozottabb hatósági ellenőrzésre volna szükség, hiszen akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. Szerintük élelmiszerbiztonság szempontból Magyarországon ma ez a legnagyobb jelentőségű probléma, sokkal nagyobb, mint a paprikabotrány volt.

A hivatal tavasszal még óvott a pániktól

Az élelmiszerbiztonsági hatóságnál viszont tavasszal azt mondták, nem ilyen sötét a kép, már csak azért sem, mert szerintük tavaly nem volt jelentős a fuzáriumfertőzés. Deák Ferenc osztályvezető ezt akkor számokkal is megerősítette. 2008-ban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 500 élelmiszermintát vizsgált, és ebből összesen kettő volt a határérték felett. A szakember beszámolt arról is, hogy idén 350 fuzáriumtesztet végeznek majd különféle élelmiszereken, ami elég több százezer tonna gabona átvizsgálására. Az MR1 szegedi munkatársa ezt követően vásárolni indult, hogy kiderüljön, tartalmaznak-e toxint a boltok polcaira került gabonából készült élelmiszerek. A kosárba tett négyféle teljes kiőrlésű lisztet, teljes kiőrlésű pogácsát, kekszet, kenyeret, müzlit, korpás kiflit, magvas zsemlét megvizsgálta Dr. Mesterházi Ákos egyetemi tanár, a szegedi Gabonakutató Kft. kutatója, és a 11 mintából négy bukott meg.

Mégis komoly volt fertőzés?

Riasztó adat szerepel abban az Élelmiszerbiztonsági Hivataltól származó levélben, ami most az MR1-Kossuth Rádió birtokába került. A hivatal főigazgatója ebben egy cselekvési terv kidolgozását sürgeti a fuzáriumfertőzés kezelésére, és zártkörű konzultációra hívja a levél címzettjét. Idézet a levélből:

„A gabonák fuzáriumfertőzése, az abból származó mikotoxin szennyeződés esetenként nagyon súlyos humán- és állategészségügyi hatása jól ismert az érintett szakemberek körében. A rendelkezésre álló számos tudományos közlemény, és egy átfogó felmérés szerint az európai fogyasztók mikotoxin terhelésének fő forrása a búza, és a belőle készült liszt és kenyér. A magyar helyzet felmérésére a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal széleskörű vizsgálatot kezdeményezett 2008-ban ezen termékek mikotoxin szennyezésének megítélésére. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a magyar felnőtt lakosság 5–10 százalékát a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség terheli. A csecsemők és gyermekek terhelése nemzetközi adatok alapján várhatóan még magasabb. A jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni” .

A hivatal szerint most sem riasztó a helyzet

Szeitzné Szabó Mária, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója az MR1-Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában azt mondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen végzett széles körű felmérésük nem erősíti meg azt a riasztó helyzetet, amit a szegedi kollégák jeleztek. 16-féle mikotoxint vizsgáltak meg, és a minták legtöbbjéből egyáltalán nem lehetett kimutatni például azt, ami a kisgyermekeknél hormonális és egyéb elváltozásokat okoz. Amivel probléma lehet, és ezt a vizsgálatok is megerősítették, az az úgynevezett dezoxinivalenol, ami hányással, hasmenéssel járó akut megbetegedést okozhat, ha a találtnál többszörös, több ezerszeres szintet fogyasztanak állatok vagy emberek. Ez előfordul a magyar, az európai gabonában is és mindenhol a világon – teszi hozzá a szakember. Az ennek ellentmondó, súlyos adatokat közlő vizsgálati eredményeket Szeitzné Szabó Mária azzal magyarázta, hogy más kutatók a kritikus határt úgy állapítják meg, hogy a még nem hatásos szint századrészét veszik. Ez egy alacsonyan megállapított, nagyon biztonságos határérték, és a felmérések szerint így a lakosság nagy részét érinti vagy érintheti. A hivatal adatai szerint egyébként a magyarországi búzamennyiség 3 százaléka lehet fuzáriummal fertőzött a határérték felett. Egy 2003-ban készült uniós felmérés 7 százalékot talált, ezért foglalkozik vele a kérdéssel az unió és az egészségügyi világszervezet is.

MR1-Kossuth Rádió