„Zacher trendi, Zacher rock and roll”

Munkaalkoholista, minden egyes napot, beleértve a hétvégét is, a sürgősségi osztály vészhelyzetes műanyag táblája előtt indít, átböngészi a betegek adatait, majd meg is vizsgálja az összes delikvenst. Teszi mindezt azért, mert – mint mondja – „egy hülye barom”. Az osztályon egy év alatt megforduló 56 ezer beteg 40 százalékát maga is látja, igazságügyi orvosszakért, oktat, végighaknizza az országot az utca emberének szóló előadásaival. Fut, pipázik, kétezer oldalas, súlyzónak is remek toxikológiai szakkönyvekkel hál, és a médiát is úgy használja, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A munka- és mogyoróscsoki-függő toxikológus elmondása szerint az alkoholon kívül soha nem használt más pszichoaktív szert.

A sürgősségi centrum főorvosa saját bevallása szerint nem volt túl jó gyerek. A Deák téri általános iskolából már a második nap igazgatói intővel állított haza, mert leköpte az énektanárnőt. „Még nem voltam hatéves, a harmadik emeletről köpködtünk lefelé, pont arra járt Trudi néni” – mondja széttárt karokkal.

„Már a Veres Pálné Gimnáziumban is doktor úrnak hívtuk. Pipával a kezében felcserként, én pedig a segítőjeként vonultunk végig az építőtáboron. Mivel könnyedén ellátta a sérülteket, és már akkor is volt vagy két méter, sokan azt hitték, tényleg orvos” – meséli az egykori osztálytárs, dr. Karizs Tamás, aki A Zacher címmel könyvet is írt a népszerű toxikológusról.

„Amióta az eszemet tudom, orvos akart lenni” – mondja Karizs, „olyannyira eltökélt volt, hogy nem érdekelte, hogy kétszer sem sikerült a felvételije, harmadjára is megpróbálta”. Nem így emlékszik vissza erre az időszakra a későbbi főorvos, mint mondja, durván pofán vágta, hogy bár „nem volt hülye a felvételin”, a szakemberekből és a párt képviselőiből álló bizottság a szemébe mondta, hogy „nincs szükség orvosdinasztiákra”.

Tíz évet ölt bele a traumatológiába, amikor is bekövetkezett nála a világ összes munkaalkoholista baleseti sebészének legdurvább rémálma: kiderült, hogy gumiallergiája van, ergo nem operálhat többé. „Szarul éltem meg, imádtam a traumát csinálni, csupa seb és kiütés volt a kezem, abba kellett hagynom”. Karizs szerint nem sokan keltek volna fel ezután a pofon után, de önsajnálat helyett Zacher nemcsak felállt, hanem kihozta a legtöbbet a helyzetből: azonnal igent mondott kollégájának, aki azzal kereste meg, hogy átcsábítsa a toxikológiára.

„A gumiallergia voltaképpen óriási mázli volt, ami nélkül most csak egy átlagos traumatológus lennék” – mondja a sztártoxikológus.

„Fantasztikus tudása van, lehengerlő egyéniség, klónozni kellene” – többek között így jellemzik rajongói az egyik közösségi oldalon. Kizárt, hogy lenne még egy ország, ahol toxikológus ilyen népszerűségnek örvendene, mint amilyennek ő. „Zacher trendi, Zacher rock and roll” – állítják a fiatalok. „Nagyon komoly kérdéseket is humorral tud kezelni, nárcisztikus, de nem képzeli magát Istennek”.

A teljes cikk az mno.hu-n