hirdetés
2025. április. 02., szerda - Áron.
hirdetés

Plusz pénz a magyar egészségügynek

2013. június 13. 16:24
Nyomtatás  

Fél éves tárgyalási folyamat eredményeképpen jelentős holtpontról sikerült kimozdítani a magyar kórházak egészségügyi fejlesztéseit. Olyan források érkeznek az ágazatba, amelyek nélkül akár számos uniós projekt "bedőlhetett" volna – mondta el a MedicalOnline érdeklődésére dr. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára.

A kormány június 12-én döntött az egészségügyi infrastrukturális beruházások többlettámogatásáról. Mint az a Magyar Közlönyben már megjelent, 1325/2013. (VI. 12.) Kormányhatározatból kitűnik, a nemzeti fejlesztési miniszternek az emberi erőforrások minisztere bevonásával monitoroznia kell, hogy a folyamatban lévő, uniós finanszírozású egészségügyi projekteknek milyen többletköltségekkel kell számolniuk.

Indikativlista
Cserháti Péter a MedicalOnline-nak elmondta: féléves tárgyalási sorozat végére került most pont, annak nyomán , hogy a GYEMSZI tavaly decemberben átfogó jelentést készített a fenntartásába került intézmények állapotáról. Ennek egyik eleme volt, hogy az önkormányzatoktól költségvetési szervként átvett 82 intézmény mintegy 11 milliárdos hitelét sikerült az általános önkormányzati konszolidáció keretében rendezni. A 28 korábban gazdasági társaságként működő kórház esetében – második lépésként – mintegy 9,5 milliárdos adósságot kellett annulálni, amelyhez a költségvetés tartaléka nyújtott segítséget. A korábbról megörökölt problémák harmadik eleme több mint 200 uniós projektet érintett, amelyek között Pólus-programot épp úgy találunk, mint közepes beruházást – közölte a helyettes államtitkár. A GYEMSZI felmérésből kiderült, hogy a pályáztatás időszakában az akkori fenntartó önkormányzatok olyan feladatokat is magukra vállaltak, amelyek költségei nem számolhatók el uniós forrásból. Találni közöttük parkosítást, közmű kiváltást, az azonban bizonyos, hogy mivel benne vannak az unió által elfogadott szakmai programban, megvalósításuk nem maradhat el. S mivel a mintegy 10,9 milliárd forintnyi gond is megérkeztek az új fenntartóhoz az intézményekkel együtt, a kormánynak kiegészítő forrásokról kellett döntenie annak érdekében, hogy az összesen mintegy 300 milliárd értékű projektek ne dőljenek be – mondta el a helyettes államtitkár.

Cserháti Péter szerint sok helyütt már lassult a kivitelezés, a döntést követően azonban máris pozitív visszajelzéseket kapott arról, hogy a projektek felgyorsulhatnak. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a projektek költségigényeinek folyamatos monitorozása mellett, mintegy 11 milliárd forint értékben segít.

Igyekszik kezelni a kormányhatározat azt a gondot is, hogy a TIOP-2.2.6 projekt keretében eredetileg már csupán 35,4 milliárd forintra tudtak pályázatot kiírni a struktúraváltásban érintett intézményeknek. Ennyi pénzből azonban nem lehetett volna 40-50 kisebb kórház jogos fejlesztési igényeit teljesíteni – közölte Cserháti Péter azt is jelezve, hogy a szétosztható pénzkeretet 14 milliárd forinttal kiegészítve már eléri azt az összeget, ami minimálisan elegendő lehet.

Mindezzel a helyettes államtitkár szerint sikerült kimozdítani a holtpontról az egészségügyet, így ugyanis az elmúlt időszakban összességében mintegy 45 milliárd plusz forrás érkezett az ágazatba a múltból megörökölt problémák orvoslására.

 

MedicalOnline
a szerző cikkei

 
az 'eü-gazdaság' rovat további cikkei
 

Könyveink

 
Tovább a bolthoz