VISION 2020 az elkerülhető vakság megelőzéséért
A Látás Világnapját 2000 óta rendezik meg minden október második csütörtökén. A világnap célja, felhívni a figyelmet arra, hogy a vakság nagy részben megelőzhető, illetve gyógyítható.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „VISION 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésére, amihez számos ország csatlakozott már.
Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és az IAPB VISION 2020 globális programjához, és azóta több jelentős lépést sikerült elérni a vakság és látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében.
A Látás Világvilágnapja az IAPB által koordinált olyan alkalom, amikor a globális figyelmet a vakságra és a látásromlásra irányíthatjuk. Az IAPB arra ösztönzi tagjait és partnereit, hogy használja a WHO új, globális cselekvési tervét, a World Riport on Vision-t. Az idei évben a Világnap szlogenje: Remény a Láthatáron (Hope in Sight).
2020-ban globálisan:
- Legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása
- Ezek közül legalább 1 milliárd embernek van olyan látáskárosodása, ami megelőzhető lett volna, vagy amivel még foglalkozni kellene
- E mellett 2,6 milliárd ember rövidlátó, köztük 312 millió 19 év alatti gyermek
- Mindezeken túl emberek milliói élnek olyan szemproblémákkal, amik növelik a látásvesztés kockázatát:
- 196 millió ember él életkorral összefüggő makuladegenerációval
- 146 millió ember él cukorbeteg retinopatiával
- 76 millió ember él zöldhályoggal (glaukómával)
- 2,5 millió ember él trachoma fertőzés miatti szemfelszín hegesedéssel
- 277 millió ember él magas fokú rövidlátással.
Napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás. Nő a rövidlátás előfordulása a lakosság köreiben, ami súlyos formájában – nagyfokú rövidlátás esetén – látásromláshoz, vaksághoz vezethet!
2017-ben a Földön élő emberek 23%-a volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már 50%-ra növekedhet. A Távol-Keleten jelenleg a fiatalok 90-95%-a rövidlátó, és ezen belül a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 1-2%-ról 20%-ra nőtt!
Ezek a tendenciák már Európában is elindultak, a legfrissebb magyar adatok is jelzik a változást. A XI. Népegészségügyi Konferencián 2020. szeptember elején elhangzott, hogy a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében 2014-2019 években vizsgált több mint 80 ezer személy között, a rövidlátás 51%-ban fordult elő.
Az adatok szerint a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság 3,3-szor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbek között! Mondhatjuk úgy is, hogy nemsokára a családi fényképen jellemzően már nem a nagymama, hanem az unoka lesz szemüveges.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy cselekednünk kell: meg kell előznünk a rövidlátás hazai tovább szaporodását, és a következményes látásromlás, vakság kialakulását.
Miért veszélyes a rövidlátás és a nagyfokú rövidlátás? Mert látásromláshoz, vaksághoz vezethet, aminek az okai:
- a szemgolyó megnyúlik
- a szemgolyó hátul (az éleslátás környékén) elvékonyodik és kiboltosul
- érhártya (chorioidea) elvékonyodás, sorvadás lép fel
- érhártya és retina szakadások jönnek létre
- a kialakuló vérzések és látóhártya leválás már a látást rontják
- myopiás makula degeneráció (CNV) - Fuchs folt: az éleslátás teljes kiesését okozza
- ráadásul a meglévő rövidlátás esetén sokkal gyakoribbak más, önmagukban is látást-veszélyeztető szembetegségek, mint például a glaukóma vagy az opticus neuropathia (ami 50 év felett az egyik leggyakoribb oka a hirtelen látásromlásnak).
A jó hír az, hogy a rövidlátás kialakulása megelőzhető! A megelőzés tehát lehetséges, azonban a hatékony cselekvéshez nemzeti program indítása lenne szükséges. Gyerek- és iskoláskorban a rövidlátás kialakulása megelőzhető, illetve a kialakult betegség romlása is lassítható. Mit tehetünk, mit kellene tenni?
- Több szabadidős program – túl sokat tartózkodunk zárt térben, ahol nincs lehetősége a szemnek „messzire tekinteni”, természetes fényben lennie
- Kevesebb közeli munka (telefon, tablet, stb.) – a jelenleg érvényes szakmai ajánlás az, hogy 30 percnél tovább ne nézzünk egyfolytában közelre
- Speciális optikai korrekciók (pl.: speciális kontaktlencse)
- Kisdózisú atropin szemcsepp kezelés