Tudomány
Viselkedésmódosító baktériumok
2010. április 19. 11:12
Régóta ismert tény, hogy az egészséges emberek szervezete is szinte megszámlálhatatlan baktériumnak biztosít életteret, néhány mostanában nyilvánosságra hozott kutatás azonban jelentősen bővítette ezzel kapcsolatos ismereteinket.
A humán mikrobiommal kapcsolatos ismeretek bővülésével könnyen kiderülhet például, hogy olyan – eddig főként a mozgásszegény életmódnak és az egészségtelen táplálkozásnak tulajdonított – kórállapotok kialakulásában is szerepe van a bélbaktériumoknak, mint a kövérség, sőt, az elhízás a baktériumok útján akár „át is vihető” egyik szervezetből a másikba.
A bélbaktériumok kóroki szerepére terelték a figyelmet azok a korábbi megfigyelések is, amelyek szerint a bélbaktériumpopuláció összetétele némi eltérést mutat attól függően, hogy sovány vagy kövér egyén bélrendszeréből származik. Újabb lépést jelentett a baktériumok szerepének felismerése felé az a tény, hogy a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó Toll-like receptor-5 [TLR5] gén hiányában a kísérleti állatok testsúlya 20 százalékkal meghaladja az egészséges állatokét, miközben a triglicerid, koleszterin- és vércukorszint, valamint a vérnyomás többé-kevésbé emelkedett, fokozott az inzulintermelés. A különbség nem annyira meglepő annak fényében, hogy a TLR5-hiányos egerek 10 százalékkal több élelmet vesznek magukhoz. A táplálékbevitel korlátozása azonban csak részben jelent megoldást: a testsúlygyarapodás ugyan megtorpan, az inzulinválasz viszont csökkent marad. (A TLR5 szerepe abban áll, hogy a baktérium helyváltoztatásához fontos flagellin nevű fehérje felismerésével segíti a sejteket a baktérium jelenlétének érzékelésében.)
Az Emory University School of Medicine munkacsoportjának a Science-ben közzétett eredményei szerint zsírdús étrend mellett a TLR5-hiányos egerek testsúlya nagyobb ütemben gyarapodott, és idővel nyilvánvaló eltérésekben is megmutatkozó diabétesz és zsírmáj, az emberek metabolikus szindrómájához hasonló kórállapot alakult ki. A lap emlékeztet arra, hogy korábban bebizonyosodott, a TLR5 fontos szerepet játszik a bélflóra szabályozásában: bizonyos körülmények között kolitisz alakul ki, míg máskor csak enyhe krónikus gyulladás lép fel.
Mindezek alapján Andrew Gewirtz és munkatársai a TLR5-hiányos egerek erőteljes antibiotikum- kezelésével képesek voltak enyhíteni a metabolikus eltéréseket is. Ennél is fontosabb megállapításuk, hogy a TLR5-hiányos egerekből származó bélbaktériumok egészséges egerekbe történő átvitelével reprodukálható a metabolikus szindróma számos jellegzetessége, köztük a fokozott étvágy, az elhízás, a hiperglikémia és az inzulinrezisztencia.
Egyelőre nem tisztázott az ok és okozat kérdése, azaz hogy a kialakuló gyulladás nyomán változik meg a bélflóra összetétele, vagy inkább a mikrobiális populáció összetételének módosulása vezet gyulladáshoz. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban máris megdőlni látszik az a korábbi vélekedés, miszerint a bélbaktériumok kizárólag a felszívódás befolyásolásával hatnak a testsúlyra, ehelyett inkább – az étvágy növelése révén – környezeti tényezőként szerepelhetnek a metabolikus szindróma „továbbörökítésében”.
A humán mikrobiom alaposabb ismerete egészen új megközelítést kínál a betegségek kialakulásának megértéséhez, hiszen segítségével definiálni tudnánk a szervezet „normális” állapotát, illetve képesek lennénk meghatározni, hogy e téren létezik-e egyáltalán „norma” – mondta a Wisconsin Egyetem egyik kutatója az Amerikai Mikrobiológiai Társaság kongresszusán.
Forrás: Dr. Simonfalvi Ildikó, Medical Tribune
