Egészségipar
Virtuális boncolás a holttest felnyitása nélkül
„A test felnyitása nélkül az esetek 60–80 százalékában meg tudjuk állapítani a sérüléseket és a halál okait” – magyarázta Michael Thali. A virtuális boncolás előnyeit sorolva a professzor rámutatott, hogy az eredményeket a számítógép szolgáltatja, így a digitalizált adatokat a világhálón keresztül el lehet juttatni a vizsgálatot kérő intézményeknek, szakembereknek.
A virtuális autopszia körülbelül félórát vesz igénybe. Az elhunytat a vizsgálóasztalra helyezik, ahol a robotkar által mozgatott szkenner, amely nem nagyobb egy cipődoboznál, „letapogatja” a test kontúrjait. Az eredményeket számítógép értékeli ki. „Jelenleg Bern az egyetlen hely a világon, ahol a felület szkenneres letapogatását komputeres tomográfiával, mágneses rezonancia vizsgálattal, valamint post mortem (halál utáni) érfestéssel (angiográfiával) és biopsziával (szövetmintavétellel) ötvözzük” – hangsúlyozta Thali.
A rendszer kiépítésének költségei meghaladták a kétmillió svájci frankot (354 millió forintot).
A rétegfelvételeket készítő komputeres tomográf (CT) kimutatja a csontváz sérüléseit és az agykárosodást, a mágneses rezonancia vizsgálat viszont a lágyszövetekről szolgáltat árnyaltabb képeket. Az angiográfia révén a tudósok az erek belsejébe „leshetnek” be.
„A rendszer nagy előnye, hogy nem kell a testen vágásokat ejteni, roncsolni azt, hanem háromdimenziós felvételek alapján kórismézünk” – mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a rendszert már alkalmazza az amerikai hadsereg is.
Kezdetben a módszer iránt kevés érdeklődés mutatkozott, ám jelenleg a berni orvoscsoporthoz még Ausztráliából és a skandináv országokból is érkezik megkeresés. Azonban a rendszer minden előnye mellett is, a virtopszia aligha szoríthatja ki a „hagyományos” boncolást. „Alkalmazhatjuk a virtuális boncolást közlekedési baleset áldozatánál, ám az új influenzában elhunyt esetében nem” – összegezte Thali.