Veszélyes tendencia az egészségügy finanszírozásában
Miközben a kormány felelős tagjai az utóbbi napokban egyre többet tesznek azért, hogy az állam fizetőképességéről megnyugtató adatokat közöljenek a külső és a belső hitelezőkkel, addig az egészségügy bizonyos befolyásos szereplőitől olyan, tervezett eljárásról szóló értesülések hallhatók, amelyet csődben lévő intézményeknél szoktak alkalmazni – írja az Orvostechnikai Szövetség.
.
A kormányzatot képviselő szakminisztérium az egészségügyi intézmények jelentős részét tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel együtt évek óta üzemelteti, és sok kórházat 2012. január 1-től vesz át ugyanilyen felelősséggel, sőt még a fennmaradó intézményeket is átveszi várhatóan fél éven belül. Teszi ezt úgy, hogy a jogokat gyakorolja, de a kötelezettségek egy részét nem kívánja vállalni.
A beszállítókkal szemben az egészségügyi intézmények a legtöbb esetben közbeszerzéseken alapuló szerződéses jogviszony alapján elismert fizetési kötelezettséggel rendelkeznek. A szerződésből eredő kötelezettségeiket a beszállítók már igazoltan jól teljesítették. Joggal várhatják el, a nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, hogy korlátozások nélkül garantálva legyen a szerződések biztonsága. Majd minden szerződés esetében a teljesítések előzetes kötbér kikötésével történtek meg. A kötbér a megrendelő garanciája az úgynevezett nem jó teljesítésre, míg a késedelmi kamat a szállító garanciája a számláik határidőn túli fizetésének esetére. Az egészségügyi intézmények a tapasztalatok alapján nem haboznak alkalmazni a kötbért. Mindezek miatt érthetetlen, hogy az egészségügy irányítói még válaszra sem méltatták az előző év novemberében az Orvostechnikai Szövetség által tett javaslatot, mely arról szólt, hogy a tagvállalataik lemondhatnak a jogosan járó késedelmi kamatról célszerűen az egészségügyben dolgozók javára, ha a kintlévőségeik 90 százalékát év végéig, a fennmaradó részét pedig a rá következő negyedévben megkapják és továbbra is folyamatosan szállítanak a kórházak készenléti raktáraiba készpénzben történő fizetés kérése nélkül.
A kormány a lejárt kórházi tartozások kifizetéséhez szükséges forrásokat biztosító rendelettel nyugtatta meg a piacot és a miniszterelnök úr is nyilatkozott arról, hogy az egészségügyi intézmények tiszta lappal indíthatják az új évet. A minisztérium által rendszeresen gyűjtött adatok alapján joggal lehetett optimista a kormányfő és az egészségügyi beszállítók szövetsége, hiszen a 2011 III. negyedévet követően közzétett, lejárt szállítói tartozást meghaladó pénzügyi forrást bocsátottak az intézmények rendelkezésére. Dr. Cserháti Péter egészségpolitikai helyettes államtitkár szerint összesen 54 milliárd forintot biztosított adósságkonszolidációra a kormányzat. Ez az összeg több mint 10 milliárd forinttal haladja meg a kórházak 2011. szeptember végi határidőn túli tartozás állományát.
Mi az oka annak, hogy a kormány által juttatott források kifizetését akadályozza a szakminisztérium? Mi lehet annak a magyarázata, hogy az egyszerű számítások alapján a már sok hónapja leszállított orvostechnikai eszközök ellenértékét jelentő ún. tőketartozásra és a késedelmi kamatokra is fedezetet nyújtó pénzügyi forrás csapját egyik napról a másikra elzárták?
Az Orvostechnikai Eszközgyártók Szövetsége protestált és a Miniszterelnök úr segítségét kérte.
A szakmai körökből olyan információk érkeztek, hogy az egészségügyi tárca megbízottjai az esztergomi kórház példáját másolva át akarják ütemeztetni az adósság egy részét és eleve nem kívánják megfizettetni az intézményekkel a késedelmi kamatokat. Olyan hangokat is hallani, hogy a Honvédkórház sikertelen próbálkozását felélesztve bizonyos mértékű tőketartozás elengedését is rá kívánja hárítani a szállítókra. Dr. Szócska Miklós szakállamtitkár a még csak nem is az állam tulajdonában lévő intézmények részére eljuttatott levele is megerősíti az aggodalmainkat. A helyzet furcsasága szembetűnő. Esztergom városa ugyanis hivatalosan csődeljárást kezdeményezett maga ellen és ezt követően egyezkedett a beszállítókkal. A magyar állam nemhogy nem jelentett csődöt, de mind a kormány mind a Nemzeti Bank komoly intézkedésekkel és kommunikációval próbálja megnyugtatni a kételkedőket. A kiszivárgott hírek szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes képviselői olyan megoldásokon gondolkodnak amelyet a csődbe jutott intézmények, vállalatok esetén szoktak alkalmazni a jogszabályoknak megfelelően.
Az Orvostechnikai Szövetség tagjai nem szeretnék, ha visszalépés történne 2011 év végén hivatalosan is kihirdetett, jogszabályokhoz képest. A vállalatok az elmúlt év végén a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiknek eleget téve időben teljesítették a helyi iparűzési adó és a nyereséget termelő cégek esetén a társasági adó fizetési kötelezettségeiket. A cégek már hónapokkal ezelőtt befizették azon termékek és szolgáltatások ellenértékéről kiállított számlák szerinti általános forgalmi adót, amelyek a teljesített áruszállításuk vagy szolgáltatásuk miatt kiállított, de régóta ki nem fizetett kórházi számlák teljesítésével kapcsolatban előírásként keletkeztek. A beszállítók már jó ideje fizetik a kintlévőségeik finanszírozására felvett kölcsönök és hitelek kamatait és őket is drámai módon megterheli a sok esetben devizában fennálló hitelek megnövekedett költsége, melyek a forint kedvezőtlen árfolyamváltozása miatt keletkeznek.
Az Orvostechnikai Szövetség kórházi beszállítókat tömörítő szakágazata üdvözli a kormány erőfeszítéseit és azt várja, hogy az egészségügyi szektorban napokon belül láthatóvá válik a kormányfő egyik interjújában jelzett állapot::
Az év végén felszámolták azt az áldatlan állapotot, hogy az állam hónapokon keresztül adósa volt a neki szolgáltatóknak, így nagyrészt rendezték a kórházak adósságait, és konzultációt kezdtek az egészségügyben a bérek emeléséről is és most a konszolidációs időszak jön, amikor megszilárdítjuk, megerősítjük a most már alkotmányos védelem alá helyezett versenyképes gazdasági és társadalmi rendszert, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét és számítását .
Az Orvostechnikai Szövetség Kórházi szakágazatának vezetői
