Veszélyek az egészségügyi viselhető eszközök piacán
A szívfrekvencia, alvásmintázat, kalóriafogyasztás vagy egyebek mellett stressz-szint monitorozására alkalmas viselhető eszközök mára az egészségügyi piac szerves részévé váltak, azonban a magánélet fenyegetése mellett új biztonsági kockázatokat is jelentenek, állapítja meg egy friss jelentés.
Az American University és a Center for Digital Democracykutatói által készített jelentés (Health Wearable Devices in the Big Data Era: Ensuring Privacy, Security, and Consumer Protection), amely az interneten szabadon hozzáférhető, megállapítja, hogy a fogyasztók egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel az okoseszközök elterjedése, a személyi egészségügyi adatok integrálása, az Internet of Things kialakulása óta egészségügyi adataikat folyamatosan gyűjtik és elemzik, sokszor a tudtuk, és legtöbbször a beleegyezésük nélkül.
A különböző okostelefonos applikációkkal összekötött okosórák, fitnesszkarkötők, okosruhák ma már a növekvő „összekapcsolt” egészségi rendszer részei, és azt ígérik a fogyasztóknak, hogy megvásárlásukkal és használatukkal hatékonyabban tudják majd menedzselni egészségüket. A kutatók – Kathryn Montgomery, Jeff Chester és Katharina Kopp – megállapítása szerint azonban gyenge és töredezett az egészségügyi adatok védelmét szabályozó jog, és nem biztosított az egészségügyi viselhető eszközök által gyűjtött személyes adatok védelme.
Az európai perspektívát is bemutató 122 oldalas jelentés áttekinti az egészségügyi viselhető eszközök és az „összekapcsolt egészség” piacát, továbbá elemzi a főbb szereplőket és trendeket. Mint a szerzők megállapítják: ezek az eszközök már beépültek a digitális egészségügybe és a növekvő Big Data marketing ökoszisztémájába, ami arra fókuszál, hogy összegyűjtse és pénzzé tegye a személyes egészségügyi adatokat, és befolyásolja a fogyasztói magatartást. Ezeket az eszközöket egyre szélesebb körben használják, és egyre több funkcióval bírnak, így példátlan adatgyűjtést tesznek lehetővé, továbbá a digitális marketing különösen erős eszközei.
A jelentésben szóba kerül számos olyan digitális egészségpiaci gyakorlat, ami fenyegeti a fogyasztók magánélethez való jogát és személyes adatait, így pl.
– prediktív analitika, ami a fogyasztó viselkedésével kapcsolatos, több forrásból összegyűjtött adatokat kombinálva, szofisztikált algoritmusok felhasználásával megjósolja, hogyan fog a személy reagálni az adott marketingüzenetre, továbbá az egészségviselkedés és a fogyasztói szokások összefüggései alapján osztályozza és kategorizálja a fogyasztókat;
– ismétlődő finomhangolás, aminek révén a marketingüzenet valós időben módosítható a fogyasztó reakciója alapján;
– look-alike modeling és condition targeting, aminek használatával a vállalatok anélkül szereznek információt az egyénről, hogy direkt módon megfigyelnék vagy megszereznék a beleegyezését: „klónozzák” legértékesebb ügyfeleiket, hogy a legjobb vásárlók online viselkedésének megértése révén további, marketingcélból ígéretes személyeket azonosíthassanak különböző adatbázisokban. A gyógyszergyárak és egészségügyi vállalkozások különösen szeretik ezt a módszert alkalmazni betegségkockázattal rendelkezők vagy speciális egészségügyi állapotúak azonosítására;
– az ugyanazon betegség vagy egészségügyi állapot iránt érdeklődőket összekötő közösségi média gyakran ellátja a különböző vállalati szponzorokat digitális marketing eszközökkel;
– valós idejű kereskedelem egyedi fogyasztók adataival;
– kontextuális hipertargeting: a fogyasztók elérése, amikor bizonyos (pl. tünetekkel vagy várandóssággal kapcsolatos) tartalmakat online olvasnak/néznek.
A jelentés külön kitér a Big Bata vállalatok által napjainkban fejlesztett technikákra, amelyeknek a hordozható és a távmonitorozó klinikai eszközök – pl. az élettani funkciókat vagy a hangulati-érzelmi állapotot követő bioszenzorok vagy a testérzeteket közvetítő haptikus technológia – egyedülálló képességeinek marketing szempontú kiaknázása a célja, és megállapítja, hogy a gyógyszergyártó vállalatok kifejezetten a hordható eszközök piacának nyertesei közé tartoznak. A jelentés továbbá javaslatokat ad a kormányoknak, az iparnak, a jótékonysági és nonprofit szervezeteknek, valamint a tudományos, akadémiai intézeteknek is azzal kapcsolatosan, hogyan lehetne összefogni, és közösen kidolgozni a fogyasztók és az egészségügyi adatok védelmének megfelelő szabályait a Big Data, az Internet of Things és az összekapcsolt egészség világában. Mint írják, alapvető az adatgyűjtés és -felhasználás standardjainak világos, betartható megfogalmazása, az adathasználattal járó kockázatok és előnyök kiszámításának szabályozása, valamint a gyógyszergyártó cégek fogyasztókat célzó marketingtevékenységének erősebb szabályozása. Eközben elengedhetetlen, hogy módszereket dolgozzunk ki a diszkrimináció megelőzésére és a jogszerűség betartatására, hiszen érzékeny egészségügyi adatainkat növekvő mértékben kapcsolják össze anyagi helyzetünkkel, lokalizációnkkal és online, off-line viselkedési szokásainkkal kapcsolatos információkkal.
A piaci adatok szerint 2015-ben az 1,4 milliárd okostelefon-tulajdonos közül 500 millió használt mobilján egészségügyi applikációt. Az előrejelzések szerint 2018-ban a 3,4 milliárd mobiltelefon-használó 50%-a fog letölteni valamilyen egészségügyi applikációt, és 2020-ra az mHealth-piac eléri az 50 milliárd dolláros forgalmat.
