Versengő gyógyfürdők
2006. február 01. 00:00
A Széchenyi-terv egészségturisztikai alprogramja keretében meghirdetett, termál- és gyógyfürdők fejlesztésére kiírt pályázatra 50 pályamunka érkezett, több mint 20 milliárd forint támogatási igénynyel. Az elmúlt időben a többi között olyan jelentős gyógyfürdők kaptak állami támogatást, mint a sárvári, a büki, a marcali és a debreceni gyógyfürdő. A tervek szerint idén tavaszra zöld mezős beruházásban elkészül a vásárosnaményi gyógy- és wellnessfürdő, és nyáron már vendégeket fogad Baranya megye legújabb gyógyfürdője, a szigetvári. A város polgármestere hosszabb távra tervez: a gyógyfürdő a szigetvári kórházzal együttműködve később gyógyszállodával is kiegészül. Azt, hogy a gyógyvíz még az élményfürdővel és a bővülő szolgáltatásokkal együtt sem mindig elegendő, ha a vendégeket nincs hol elszállásolni, mind több helyen felismerik: Bükön nemcsak télen is használható medencéket építenek, de egy négycsillagos hotel is szerepel a tervek között, miként Zalakaroson is újabb hoteleket szándékoznak építeni magánberuházásban.
A fürdőkkel egybeépített szálláshelyek hiánya különösen a budapesti gyógyfürdőket érinti érzékenyen: a tapasztalatok szerint a gyógyulni vágyók nem szívesen utazgatnak a fürdő és a hotel között. Régebben nem is volt ilyen probléma: a század első évtizedeiben a budapesti fürdők szállodával együtt épültek – ezek közül azonban alig maradt meg néhány. A Figyelőnet internetes portál legújabb információi szerint jövőre talán valamelyest javul a helyzet: a tervek szerint 2007 áprilisában nyílik meg a felújított Rác Fürdő és a hozzá tartozó ötcsillagos szálloda.
Kedvező adottságok, hiányos szakértelem
Ahogyan mindinkább előtérbe kerül a gyógyfürdőturizmus, úgy használják egyre többen engedély és minősítés nélkül a gyógyfürdő elnevezést. Az Inforádió egyik riportjából kiderült, hogy például az Esztergomban a közelmúltban átadott városi fürdő is jogtalanul hirdeti magát gyógyfürdőként. Mivel az engedély nélküli névhasználat a fogyasztó megtévesztésének minősül, az illetékes hatóság, az ÁNTSZ keretében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) megteszi a szükséges lépéseket – értesült lapunk. Az engedélyező hatóság jelenleg 55 gyógyfürdőt tart nyilván Magyarországon. A jegyzék természetesen rendszeresen frissül.
Amelyik fürdő nem szerepel ebben a nyilvántartásban, jogtalanul használja a gyógyfürdő elnevezést – ismertette az OGYFI vezetője. Dr. Kulcsár György hozzátette: rengeteg tévedés él a köztudatban a gyógyfürdő fogalmával kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyvíz jelenléte elegendő a gyógyfürdő elnevezés használatához. Holott azok a közfürdők is megkaphatják a gyógyfürdő minősítést, amelyeknek nincs gyógyvizük.
A gyógyfürdővé minősítés – amelyet minden esetben kérelmezni kell – a 74/1999 (XII.25.) EüMrendelet alapján történik. A jogszabály azt a fürdőt nevezi gyógyfürdőnek, amelyben legalább egy természetes gyógytényezőt (például ásványvizet, minősített gyógyvizet vagy gyógyiszapot) használnak, emellett pedig teljes fizioterápiás ellátást, gyógyfürdőkezelést (balneoterápiát) vagy hidroterápiát nyújtanak. Tovább árnyalja a képet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott gyógyfürdőellátások közül mindössze kettő köthető gyógyvízhez – a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő. A gyógyvízkincs meg-őrzése érdekében ráadásul kifejezetten kívánatos, hogy ne használjanak gyógyvizet azokhoz a fürdőgyógyászati kezelésekhez, amelyekhez nem feltétlenül szükséges – mondta a szakhatóság vezetője.
Nemcsak a gyógyfürdőt, de a gyógyvizet is minősítik; ennek – mint azt dr. Fluck István, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezető főorvosa elmondta – az egész világon Magyarországon a legszigorúbbak a szakmai feltételei. A gyógyhatás bizonyításához kettős-vak vizsgálatokat végeznek, amelyek akár évekig is eltarthatnak. Az eljárás során a betegeket két csoportra osztják: míg az egyik a vizsgálandó vízben fürdik, a másik – a gyógyszerekhez hasonlóan – „placebo” vízben kapja a kezelést. A gyógyszereknél végzett kettős-vak vizsgálatnak megfelelően sem a betegek, sem az orvosok nem ismerik a vizek mineműségét, erről csak a vizsgálatvezető tud. Statisztikai számításokkal kell bizonyítani, hogy az adott víz tényleg javulást eredményez, ekkor indulhat meg a gyógyvízzé minősítési eljárás, amit ugyancsak az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság végez el.
Termálvíz
A meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket nevezik termálvíznek. Ez a határérték Európában 20 és 25 °C között van. Magyarországon, tekintettel a kedvező geológiai adottságokra, csak azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot.
Ásványvíz
Azokat a felszín alatti, védett vízadó rétegekből származó vizeket nevezik ásványvizeknek, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, ásványianyag-tartalmuk literenként eléri vagy meghaladja az 1 grammot, vagy 0,5 gramm/liternél több oldott ásványi anyagot tartalmaznak, és bizonyos biológiailag aktív anyagokból egy meghatározott küszöbértéknél többet. Hideg és meleg ásványvizeket különböztetünk meg. Ezeket külsőleg és belsőleg is használják.
Gyógyvíz
Gyógyvíz minden olyan ásványvíz, amelynek orvosi vizsgálatokkal bizonyított gyógyhatása van. Gyógyvízzé minősíthető az az ásványvíz is, amelynek összes ásványianyag-tartalma csak 0,5–1,0 g/l közötti, de határérték felett tartalmazza azokat az alkotóelemeket, amelyeket a jogszabály nevesít.
A fürdőkkel egybeépített szálláshelyek hiánya különösen a budapesti gyógyfürdőket érinti érzékenyen: a tapasztalatok szerint a gyógyulni vágyók nem szívesen utazgatnak a fürdő és a hotel között. Régebben nem is volt ilyen probléma: a század első évtizedeiben a budapesti fürdők szállodával együtt épültek – ezek közül azonban alig maradt meg néhány. A Figyelőnet internetes portál legújabb információi szerint jövőre talán valamelyest javul a helyzet: a tervek szerint 2007 áprilisában nyílik meg a felújított Rác Fürdő és a hozzá tartozó ötcsillagos szálloda.
Kedvező adottságok, hiányos szakértelem
Ahogyan mindinkább előtérbe kerül a gyógyfürdőturizmus, úgy használják egyre többen engedély és minősítés nélkül a gyógyfürdő elnevezést. Az Inforádió egyik riportjából kiderült, hogy például az Esztergomban a közelmúltban átadott városi fürdő is jogtalanul hirdeti magát gyógyfürdőként. Mivel az engedély nélküli névhasználat a fogyasztó megtévesztésének minősül, az illetékes hatóság, az ÁNTSZ keretében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) megteszi a szükséges lépéseket – értesült lapunk. Az engedélyező hatóság jelenleg 55 gyógyfürdőt tart nyilván Magyarországon. A jegyzék természetesen rendszeresen frissül.
Amelyik fürdő nem szerepel ebben a nyilvántartásban, jogtalanul használja a gyógyfürdő elnevezést – ismertette az OGYFI vezetője. Dr. Kulcsár György hozzátette: rengeteg tévedés él a köztudatban a gyógyfürdő fogalmával kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyvíz jelenléte elegendő a gyógyfürdő elnevezés használatához. Holott azok a közfürdők is megkaphatják a gyógyfürdő minősítést, amelyeknek nincs gyógyvizük.
A gyógyfürdővé minősítés – amelyet minden esetben kérelmezni kell – a 74/1999 (XII.25.) EüMrendelet alapján történik. A jogszabály azt a fürdőt nevezi gyógyfürdőnek, amelyben legalább egy természetes gyógytényezőt (például ásványvizet, minősített gyógyvizet vagy gyógyiszapot) használnak, emellett pedig teljes fizioterápiás ellátást, gyógyfürdőkezelést (balneoterápiát) vagy hidroterápiát nyújtanak. Tovább árnyalja a képet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott gyógyfürdőellátások közül mindössze kettő köthető gyógyvízhez – a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő. A gyógyvízkincs meg-őrzése érdekében ráadásul kifejezetten kívánatos, hogy ne használjanak gyógyvizet azokhoz a fürdőgyógyászati kezelésekhez, amelyekhez nem feltétlenül szükséges – mondta a szakhatóság vezetője.
Nemcsak a gyógyfürdőt, de a gyógyvizet is minősítik; ennek – mint azt dr. Fluck István, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezető főorvosa elmondta – az egész világon Magyarországon a legszigorúbbak a szakmai feltételei. A gyógyhatás bizonyításához kettős-vak vizsgálatokat végeznek, amelyek akár évekig is eltarthatnak. Az eljárás során a betegeket két csoportra osztják: míg az egyik a vizsgálandó vízben fürdik, a másik – a gyógyszerekhez hasonlóan – „placebo” vízben kapja a kezelést. A gyógyszereknél végzett kettős-vak vizsgálatnak megfelelően sem a betegek, sem az orvosok nem ismerik a vizek mineműségét, erről csak a vizsgálatvezető tud. Statisztikai számításokkal kell bizonyítani, hogy az adott víz tényleg javulást eredményez, ekkor indulhat meg a gyógyvízzé minősítési eljárás, amit ugyancsak az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság végez el.
Termálvíz
A meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket nevezik termálvíznek. Ez a határérték Európában 20 és 25 °C között van. Magyarországon, tekintettel a kedvező geológiai adottságokra, csak azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot.
Ásványvíz
Azokat a felszín alatti, védett vízadó rétegekből származó vizeket nevezik ásványvizeknek, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, ásványianyag-tartalmuk literenként eléri vagy meghaladja az 1 grammot, vagy 0,5 gramm/liternél több oldott ásványi anyagot tartalmaznak, és bizonyos biológiailag aktív anyagokból egy meghatározott küszöbértéknél többet. Hideg és meleg ásványvizeket különböztetünk meg. Ezeket külsőleg és belsőleg is használják.
Gyógyvíz
Gyógyvíz minden olyan ásványvíz, amelynek orvosi vizsgálatokkal bizonyított gyógyhatása van. Gyógyvízzé minősíthető az az ásványvíz is, amelynek összes ásványianyag-tartalma csak 0,5–1,0 g/l közötti, de határérték felett tartalmazza azokat az alkotóelemeket, amelyeket a jogszabály nevesít.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
