Vérátömlesztésnél szerencsésebb a megszorító stratégia

A transzfúzió ritkább alkalmazásával minden 38 kórházi páciensből egynél meg lehetne előzni a komoly fertőzést. A legérzékenyebbek azok az idős páciensek, akik csípő- vagy térdműtéten estek át, náluk 30 százalékkal csökkent a fertőzés esélye, ha kevesebb volt a vörösvértest-átömlesztés.

A vértranszfúzió az egyik leggyakoribb kórházi beavatkozás. Azonban minél több vörösvértestet kapnak a páciensek, annál nagyobb a fertőzés kockázata - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent tanulmányt.

A Michigani Egyetem és a VA Ann Arbor Healthcare System kutatói 21, véletlenszerűen kiválasztott, ellenőrzött vizsgálatot elemeztek, amelyek vérátömlesztésen átesett 8735 páciens bevonásával készültek. A transzfúziót vérszegénység esetén, vagy a műtétek során fellépő vérveszteség pótlására alkalmazzák. A tanulmány szerzői megvizsgáltak minden esetet, amelynél az egészségügyi ellátással kapcsolatos, donortól származó vér átömlesztése után fellépő fertőzést jelentettek: olyan súlyos kórképek voltak köztük, mint a tüdőgyulladás, a véráram- és sebfertőzés.

Minél kevesebb vörösvértestet kap a páciens, annál kevésbé valószínű, hogy fertőzés alakul ki nála - állapította meg Jeffrey M. Rohde, a tanulmány vezető szerzője, a Michigani Egyetem Orvosi Karának belgyógyász-professzora. "Az ok valószínűleg az, hogy a páciens immunrendszere így reagál a donorvérre. A vérátömlesztés azok számára előnyös, akik súlyos vérszegénységben szenvednek, vagy komoly vérmennyiséget veszítettek, viszont azoknál, akiknél magasabb a vörösvértestek mennyisége, a kockázat nagyobb, mint a lehetséges előnyök" - fogalmazott a professzor.

Az eredmények azt mutatták, hogy azon pácienseknél, akiknél korlátozó transzfúziós stratégiát alkalmaztak, 11,8 százalékos, míg a liberális módszerrel kezelteknél 16,9 százalékos volt a fertőzés kockázata.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kockázata különösen magas volt azon pácienseknél, akiknek szepszisük, vagyis vérmérgezésük volt. (A szepszis a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, amelynek hátterében fertőzés áll.) A vérmérgezésben szenvedő betegeknél kétszer nagyobb valószínűséggel jelentkeztek további fertőzések, ha több vérátömlesztést kaptak.

A tanulmányt kísérő cikk szerzője, Jeffrey Carson, a Rutgers Egyetem Orvosi Karának tanára szerint klinikai próbákra lenne szükség, hogy megállapítsák, milyen értékek mellett optimális a transzfúzió.