hirdetés
2024. május. 02., csütörtök - Zsigmond.
hirdetés

 

Védőoltás emlőrák ellen – egyelőre egereknél

Egy – optimális esetben – először tíz év múlva használatba kerülő emlőrákoltás hozta izgalomba a rákgyógyászati hírekre mindig fogékony világsajtót. Az új eredmény reális értékeléséhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a készítmény látványos hatásait egyelőre csak egereknél igazolták.

Az eredményről beszámoló BBC tudósítása úgy fogalmaz: amerikai kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy vakcinát, amely egerekben megakadályozza az emlőrák kifejlődését. A cikk is figyelmeztet rá, hogy a humán kipróbálás még csak ezután kezdődhet, és a mindennapi gyakorlatban rutinszerűen használható emberi oltóanyagra még legalább tíz évet várni kell, ennek ellenére a hírt a világhálón sokfelé máris áttörésként, szenzációként tálalják.
Ami már most bizonyosnak tűnik: a szóban forgó szer egerek esetében (kisszámú mintán kipróbálva) nagyon hatásosnak tűnt. Az oltás az immunrendszert stimulálja: arra kényszeríti a szervezetet, hogy az immunsejtek megtámadják az alfa-laktalbumin előállításában szerepet játszó sejteket, és ezzel radikálisan csökkentsék az emlőrák kialakulásának esélyét. A Nature Medicine című szaklap május 30-i száma arról számolt be, hogy az oltás egerek esetében sikeres, vagyis a beoltott hat állat közül egyiknél sem alakult ki daganat, míg a kontrollcsoport példányaiban a kutatóknak sikerült előidézniük a rákot.
Rák elleni oltóanyagokkal régóta kísérleteznek, ebben az évtizedben is több ígéretes, de a tesztek során elbukott hatóanyag bukkant fel. A mostani oltástól azért várnak sokat a kutatók, mert kizárólag egy olyan fehérjét vesz célba, amely az egészséges szervezetben csak tejtermelés idején van jelen, ugyanakkor egy adott daganattípusnál minden esetben előfordul.
Ha a vakcina a humán kísérletekben is használhatónak bizonyul, akkor olyasfajta – az oltás kifejlesztője szerint 40 év felett adható – általános védőoltás válhat belőle, mint amilyet például a méhnyakrák megelőzésére használnak a fejlett országokban (igaz, ott az oltás nem a rákot, hanem az azt kiváltó vírust veszi célba).
A Népszabadságnak nyilatkozó Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a kutatás valóban reményt keltő, ugyanakkor ennél több egyelőre nem mondható el róla: egyrészt az állatkísérletekben hatékony szerek gyakran semmilyen értékelhető hatást nem mutatnak az emberek esetében, másrészt sok lehet a káros mellékhatás: az immunstimulánsok néha olyan folyamatokat indítanak el, amelyek eredményeként egészséges sejtek is elpusztulnak.

Az eredményről beszámoló BBC tudósítása úgy fogalmaz: amerikai kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy vakcinát, amely emlőrákra genetikailag hajlamos egerekben megakadályozza az emlőrák kifejlődését. A cikk is figyelmeztet rá, hogy a humán kipróbálás még csak ezután kezdődhet, és a mindennapi gyakorlatban rutinszerűen használható emberi oltóanyagra még legalább tíz évet várni kell, ennek ellenére a hírt a világhálón sokfelé máris áttörésként, szenzációként tálalják.

Ami már most bizonyosnak tűnik: a szóban forgó szer egerek esetében (kisszámú mintán kipróbálva) nagyon hatásosnak tűnt. Az oltás az immunrendszert stimulálja: arra kényszeríti a szervezetet, hogy az immunsejtek megtámadják az alfa-laktalbumin előállításában szerepet játszó sejteket, és ezzel radikálisan csökkentsék az emlőrák kialakulásának esélyét. A Nature Medicine című szaklap május 30-i száma arról számolt be, hogy az oltás egerek esetében sikeres, vagyis a beoltott hat állat közül egyiknél sem alakult ki daganat, míg a kontrollcsoport valamennyi tagjában sikerült előidézniük a rákot a kutatóknak.

Rák elleni oltóanyagokkal régóta kísérleteznek, ebben az évtizedben is több ígéretes, de a tesztek során elbukott hatóanyag bukkant fel. A mostani oltástól azért várnak sokat a kutatók, mert kizárólag egy olyan fehérjét vesz célba, amely az egészséges szervezetben csak tejtermelés idején van jelen, ugyanakkor egy adott daganattípusnál minden esetben előfordul.

Ha a vakcina a humán kísérletekben is használhatónak bizonyul, akkor olyasfajta – az oltás kifejlesztője szerint 40 év felett adható – általános védőoltás válhat belőle, mint amilyet például a méhnyakrák megelőzésére használnak a fejlett országokban (igaz, ott az oltás nem a rákot, hanem az azt kiváltó vírust veszi célba).

A Népszabadságnak nyilatkozó Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a kutatás valóban reményt keltő, ugyanakkor ennél több egyelőre nem mondható el róla: egyrészt az állatkísérletekben hatékony szerek gyakran semmilyen értékelhető hatást nem mutatnak az emberek esetében, másrészt sok lehet a káros mellékhatás: az immunstimulánsok néha olyan folyamatokat indítanak el, amelyek eredményeként egészséges sejtek is elpusztulnak.

Hargitai Miklós
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink