Várólisták, finanszírozás, fenntarthatóság

Bár az elmúlt évek várólista-csökkentési programjai sikeresnek tekinthetőek, és bebizonyosodott, hogy a többletforrások célzott becsatornázásával jó eredményeket lehet elérni, még mindig nagy eltéréseket tapasztalnak az egyes intézmények várólistáinak hosszában – mondta a Magyar Kórházszövetség XXIX. kongresszusán Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megbízott főigazgatója. A pozitív tapasztalatok ismeretében több újítást is terveznek. A jövőben egy algoritmus valamennyi regisztrált beteg esetében lehetővé teszi annak megállapítását, hogy miért húzódik az ellátás ideje. Ha az ütemezésben vagy sorrendiség felállításában elkövetett hibák miatt nyúlik hosszúra a várakozási idő, a szolgáltató – tíz napos türelmi határidő után – „hibás tervezés” minősítés miatt szankciókra számíthat. A hosszas várakoztatás csak orvosszakmailag indokolt esetben fogadható el, vagy akkor, ha a beteg nem jelenik meg a kiírt időpontban a műtéten – tette hozzá a mb. főigazgató. Beszámolt arról is, hogy új típusú ellátási listákra jelezték igényüket a szakmák, hogy megfelelően ütemezhessék például a sorozatterápiákat, vagy a többszereplős ellátási eseményeket. Ezek mellett a járóbeteg-szakellátás valósidejű betegfogadási listáinak előkészítése is folyamatban van az alapkezelőnél. Emellett ellátásbiztonsági és minőségi adatokat is mérnek, a jövőben ezek finanszírozási ösztönzőként kerülhetnek a rendszerbe.

Tavaly szeptemberben és idén januárban összesen 81 milliárd forintot építettek be a finanszírozásba, célként meghatározva, hogy az intézmények ne kapjanak kevesebb pénzt annál, mint amit azt megelőzően a bérkiegészítéssel együtt elkönyvelhettek – összegezte előadásában Farkas Marianna, a NEAK Általános Finanszírozási Főosztályának vezetője. A szeptemberi bérbeépítés 20 százalék alapdíjemelést jelentett, egyidejűleg HBCS revízió is történt a kórházi ellátások számának visszaszorítása érdekében. A 2017. januári teljesítmények elszámolásakor újabb beépítés következett, amely minimális alapdíjemeléssel járt együtt, ez elsősorban a járóbeteg-ellátókat érintette. A főosztályvezető szerint az átlagos térítési díj jóval megemelkedett a bérbeépítések hatására, amelyet az intézmények azért nem érzékelnek feltétlenül, mert hibásan számoltak, például innen fedezték volna a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottak bérköltségeit is.

A fejlődés és a finanszírozhatóság határai

A tudomány fejlődésével naponta jelennek meg új eljárások, műtéti technikák, eszközök és terápiák, amelyek ugyan biztonságosabbá és eredményesebbé tehetik a betegellátást, azonban meglehetősen drágák.

A tételes finanszírozásra szánt előirányzat 8 százalékkal csökkent ebben az évben, 35 milliárd forint áll rendelkezésre a speciális eljárásokra és eszközökre szánt célzott pénzügyi keretben- számolt be Karsay Ákos, a NEAK Speciális Finanszírozási Főosztályának vezetője. Egyes eljárásoknál a betegszám és az adott beavatkozásra szánt összeg növekedése korrelál, így például a kolorektális laparoszkópos varrógépekre a befogadás évében, 2014-ben 50 millió forintot fizettek ki negyedévenként, ugyanez az arány az idei év első 3 hónapjában 150 millió forint volt, miközben a betegek száma is megháromszorozódott. Más eljárásoknál – példaként a vékonybél vizsgálatára alkalmazott endoszkópos kapszulát említette – a betegszám a duplájára emelkedett, ugyanakkor 2017. első negyedévében már 40 millió forintot költöttek a készülékekre a 2012-ben háromhavonta erre szánt 15 millió forinttal szemben. Ennek egyébként az az oka, hogy az alkalmazható készülék típusát vagy árát a pénztár nem határozta meg, a legolcsóbb kínaitól a legdrágább amerikai gyártmányig bármelyik endokapszula igénybe vehető az orvos döntése szerint. Más eszközöknél viszont maximálták az elkölthető összeget, a VATS (video-assisted thoracoscopic surgery) esetében ez 400 ezer, a kolorektális varrógépeknél pedig 950 ezer forint.

Tavaly 150 beteget operálhattak meg transzkatéteres aortaimplantációs technikával a kardiológusok, az idei előirányzat 115 beavatkozást tesz lehetővé – számolt be dr. Nagy Lajos kardiológus, egyetemi tanár a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházból. A várólista 447 napos, jelenleg 221 beteg vár TAVI-ra, ami arra utal, hogy az igényektől messze elmarad a finanszírozás. Nagyobb az igény, de nem jelentős a várakozók száma pacemakerre, hasonló a helyzet a coronária intevenciók esetében. Ablációt viszont csak 156 nap várakozás után tudnak végezni.

A legutóbbi súlyszámemelés után is messze elmarad a traumatológiai ellátás HBCS-értéke az ortopédiához képest – vetette fel előadásában dr. Flóris István, a Péterfy Sándor utcai Kórház traumatológus főorvosa, a sürgősségi baleseti ellátás finanszírozásáról szólva. A traumatológiai ágyak kihasználtsága 70 százalékos, a sürgősségi hálózatban ellátott betegek száma folyamatosan nő, ám ez nem a traumás esetek számából ered. A technika fejlődése egyre több minimálinvazív beavatkozásra ad lehetőséget, az aneszteziológia fejlődése pedig mind több beteg operációját biztosítja. Drágíthatja az ellátást az a szakpolitikai elvárás, hogy a járóbeteg-szakellátás irányába tereljék a pácienseket, ugyanis így egyre több diagnosztikai eljárásra van szükség. Alulfinanszírozott a politraumatizáció és a lágyrészsérülések ellátása, és a sorozatműtéteknél jelentkező többszörös költségeket sem fedezi az erre szánt HBCS.