Varázsgombáktól a terrorizmusig

„A gomba a Föld minden részén előfordul és szinte minden nemzet mondavilágában szerepel valamilyen módon, például furcsa hallucinációs történetek formájában. Az évek során pedig folyamatosan változott az, hogyan értelmezték ezeket a gombákat” – kezdte az előadását az Origo tudósítása szerint Zacher Gábor.

A történelemben ide-oda cikázva, Shakespeare-t és a 17. század legendás méregkeverőjét, Giulia Tofanat magunk mögött hagyva értünk el Beethovenig, akinek a története szintén izgalmas adalék a toxikológusok számára. Sokáig úgy tartották, hogy higanymérgezés okozta a halálát. Azonban 1827-ben, amikor fölravatalozták, a tiszteletadáson fellépő fiatal 15 éves hegedűs vette a bátorságot, odament az egykori zsenihez és levágta egy hajtincsét. Ez a hajtincs került elő később és ennek köszönhetően oldódott meg 2000-ben a rejtély. Beethoven szifiliszes volt és a kor szokásának megfelelően ólommal kezelték.

A gyilkos akcióiról elhíresült keresztes háborúk korában működő iszlám hitű szekta kora egyik legprofibb szervezete volt. Egészen fiatal korukban elrabolt, vagy árva gyerekeket vittek el az aszaszinok szinte megközelíthetetlen sziklavárába, ahol kiképezték őket. Ott zajlott az életük. Megtanították őket írni, olvasni, zenélni, harcművészetekre – így váltak aszaszinokká. Aztán, mondjuk úgy az érettségijük napján a fiúk hirtelen elaludtak. Amikor felébredtek egy tök másik helyen voltak. Medence, csajok, kaja-pia, szex, szívás. Aztán újra elkábították őket és amikor felébredtek ismét a sziklavárban voltak. Így mutatták meg nekik az ún. paradicsomot, ahová csak a szolgálat árán kerülhetnek be.” A szigorú, elszeparált körülmények között élő fiatalok számára ez az élmény valóban maga volt a paradicsom. Így később, egy-egy merénylet során boldogan, félelem nélkül áldozták fel magukat. Hiszen várták a paradicsomot, amelyet a hasisos elkábítás során megismerhettek. A mai szerek, az aszaszinokhoz hasonló megszállott hittel vegyítve elképzelhetetlenül veszélyesek – tette hozzá a toxikológus