Van másik oldala is az éremnek
2006. október 01. 00:00
A multidetektoros spirál CT (MDCT) gyors technikai fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évben. A berendezések magas fokú térbeli és időbeli felbontása lehetővé teszi a mozgó szív koszorúér-ágrendszerének in vivo ábrázolását, a lumen-szűkületek detektálását és az ateroszklerotikus plakk karakterizálását. A legújabb fejlesztésű, két merőleges sugárforrással dolgozó DSCT időbeli felbontása 83 milliszekundum, így irreguláris vagy nagy szívfrekvencia esetén is alkalmas a koronáriarendszer diagnosztikai minőségű ábrázolására. A koronária-CT-angiográfia (CTA) nem invazív jellege minden bizonnyal új távlatokat nyit a kardiovaszkuláris betegségek (CAD) megelőzése és gyógyítása terén.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy számos kérdés vár még megválaszolásra a CTA szélesebb körű klinikai elterjedése előtt. Hiányoznak a nagy multicentrikus vizsgálatok és az ezekre támaszkodó klinikai irányelvek, amelyek a szkenner technológia és az indikációs kör standardizálásához elengedhetetlenek. A nem megfelelő indikációval végzett CTA a kis kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél – az esetlegesen előforduló fals pozitív vagy műterméket tartalmazó felvételek miatt – szükségtelen invazív terápiát vonhat maga után. Nagy kockázatú betegek esetében, az eddigi irodalmi tapasztalatok szerint nem érdemes CTA-t végezni, hiszen ez csak az invazív koronarográfia szükségességét igazolhatja. Tehát a CTA vizsgálatból egy szelektált, közepes CADkockázatú betegcsoport profitálhat leginkább, illetve azok, akiknél a tradicionális koronarográfia valamiért ellenjavallt.
A módszer potenciálisan alkalmazható a mellkasi fájdalom elkülönítő kórismézése során, billentyűműtét előtti kivizsgáláskor, nem diagnosztikai célú terheléses vizsgálatot követően, vénás bypass-graft értékelésénél, műtéti tervezésnél, a koszorúér-eredési anomáliák diagnosztikája során stb. Valószínűnek tartom, hogy CT-koronarográfiával számos beteg esetében kiváltható lesz az invazív beavatkozás, azonban legalább ekkora betegpopuláció esetében indikál majd invazív terápiás megoldást a CTA.
A koronária-CT-angiográfia preszelekciós hatása mérsékelheti az invazív kardiológiai központok – kizárólag diagnosztikai célból végzett – szívkatéterezésből adódó terheit, azonban az érem másik oldala, hogy a CTA által felszínre hozott CAD emeli majd a katéteres beavatkozások számát.
Véleményem szerint a katéteres beavatkozásra kerülő betegpopuláció összetétele megváltozik majd a nem invazív koszorúér-diagnosztika érájában. Több pozitív eredménnyel záruló invazív koronarográfia és több PTCA valószínűsíthető, kevesebb negatív szívkatéteres vizsgálat mellett, amelynek előnyét remélhetőleg a betegek élvezhetik.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy számos kérdés vár még megválaszolásra a CTA szélesebb körű klinikai elterjedése előtt. Hiányoznak a nagy multicentrikus vizsgálatok és az ezekre támaszkodó klinikai irányelvek, amelyek a szkenner technológia és az indikációs kör standardizálásához elengedhetetlenek. A nem megfelelő indikációval végzett CTA a kis kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél – az esetlegesen előforduló fals pozitív vagy műterméket tartalmazó felvételek miatt – szükségtelen invazív terápiát vonhat maga után. Nagy kockázatú betegek esetében, az eddigi irodalmi tapasztalatok szerint nem érdemes CTA-t végezni, hiszen ez csak az invazív koronarográfia szükségességét igazolhatja. Tehát a CTA vizsgálatból egy szelektált, közepes CADkockázatú betegcsoport profitálhat leginkább, illetve azok, akiknél a tradicionális koronarográfia valamiért ellenjavallt.
A módszer potenciálisan alkalmazható a mellkasi fájdalom elkülönítő kórismézése során, billentyűműtét előtti kivizsgáláskor, nem diagnosztikai célú terheléses vizsgálatot követően, vénás bypass-graft értékelésénél, műtéti tervezésnél, a koszorúér-eredési anomáliák diagnosztikája során stb. Valószínűnek tartom, hogy CT-koronarográfiával számos beteg esetében kiváltható lesz az invazív beavatkozás, azonban legalább ekkora betegpopuláció esetében indikál majd invazív terápiás megoldást a CTA.
A koronária-CT-angiográfia preszelekciós hatása mérsékelheti az invazív kardiológiai központok – kizárólag diagnosztikai célból végzett – szívkatéterezésből adódó terheit, azonban az érem másik oldala, hogy a CTA által felszínre hozott CAD emeli majd a katéteres beavatkozások számát.
Véleményem szerint a katéteres beavatkozásra kerülő betegpopuláció összetétele megváltozik majd a nem invazív koszorúér-diagnosztika érájában. Több pozitív eredménnyel záruló invazív koronarográfia és több PTCA valószínűsíthető, kevesebb negatív szívkatéteres vizsgálat mellett, amelynek előnyét remélhetőleg a betegek élvezhetik.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
