Van hová fejlődni-folytatás

Házi betegápolás

Napjainkban az immár 335 szakszolgálatból álló országos otthonápolási hálózat 3400 szakembere évente körülbelül hetvenezer beteget lát el, ami tavaly 1,2 millió vizitet jelentett – mondta érdeklődésünkre Banai Jolán, a Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. A műtét utáni sebkezelés, kötözés mellett a szolgálat munkatársai igény szerint a beteg rehabilitációjában is részt vesznek. Gyógytornászok, logopédusok járnak például a balesetes, mozgásszervi vagy stroke-betegekhez. A szolgáltatást a betegek a háziorvos, illetve a szakorvos javaslatával vehetik igénybe, legfeljebb 56 vizit erejéig. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár napi egy látogatást finanszíroz, noha vannak betegek, akik többet is igényelnének. Amennyiben az ötvenhat alkalom után sem gyógyul meg a páciens, lehetősége van rá, hogy orvosa és a szolgálat indítványát az OEP mérlegelje, és további viziteket engedélyezzen. Bizonyos, hoszszan tartó rehabilitációt igénylő betegségeknél (stroke, neurológiai problémák stb.) azonban olyan sok látogatásra lenne szükség, amit a biztosító már nem támogat.
Az otthoni szakápolásra fordítható keret ugyan az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt – az 1996-os 600 millió forinttal szemben tavaly már 3,5 milliárdot tett ki – az évi körülbelül kétmillió kórházi kezelési esetszámot figyelembe véve feltételezhető, hogy a tavalyi 1,2 milliós vizitszámnak akár a duplájára is igény mutatkozna. Az otthonápolás és a hospice ellátás kasszáját ráadásul tavaly összevonták, így mindkét ellátást ebből a keretből kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak, amelyek 60–70 százalékban magánszolgáltatók. (A bt.-k, kft.-k mellett döntően alapítványok, néhány helyen önkormányzati és egyházi szolgálatok foglalkoznak otthonápolással.) Banai Jolán szerint, tekintettel a lakosság folyamatos elöregedésére, rossz egészségi állapotára és figyelemmel a kórházak befogadási korlátaira, kézenfekvő volna az otthonápolási kassza növelése. Évente legalább 1–1,5 milliárd forinttal többre lenne szükség ahhoz, hogy minden rászorulóhoz eljussanak a szolgálat szakápolói.
Az otthonápolásról szóló rendelet módosításán, beleértve a díjazást, a szaktárca jelenleg is dolgozik. Problémát jelent ugyanis például az egynapos sebészeti beavatkozáson átesettek gondozása, az ő otthonápolásukat nem téríti a biztosító. De nem csak a finanszírozási anomáliákat kell felszámolni. Olyan szakmai kompetenciákat is rendezni kell, mint amilyen például az otthoni infúzió alkalmazása. A szolgálatok szeretnék, ha bevezetnék az amortizációs költségtérítést is.
A Phare program keretében az utóbbi időben a házi gondozás és az otthoni szakápolás kapcsolatának fejlesztése érdekében több modellkísérletet is folytattak Magyarországon. Ezek eredményeit az Országos Alapellátási Intézet öszszesítette és értékelte. Becka Éva szakmai igazgató elmondta: országszerte több települést vontak be a modellkísérletbe. Egerben a Családsegítő Intézet öt gondozási központja, valamint az otthonápolási szolgálat szakemberei dolgoznak együtt nyolc háziorvossal. A program elején közös irányelveket határoztak meg, s ezekben tekintetbe vették az egyes szakterületekre érvényes szabályokat. A kísérlet nem adott megnyugtató választ arra, ki lenne az a személy, akit, mint szupervizort mindhárom fél (háziorvos, szociális gondozó és otthoni szakápoló) elfogadna. A pesterzsébeti modellkísérletben a feladatkörök pontos definiálása volt a cél. Azt vizsgálták, hogyan lehet a különböző szakterületek munkáját összehangolni úgy, hogy a résztvevők egységes teamet alkossanak, amelynek tagjai nincsenek hierarchikus viszonyban egymással. Vizsgálták azt is, miként működhet együtt a gondozási központ, az otthoni szakápolás és a háziorvosi szolgálat. A közös munkában gyógytornász, pszichológus, fizikoterapeuta, logopédus, dietetikus és körzeti ápoló is részt vett. Úgy tapasztalták, hogy együttműködésük nyomán javult munkájuk hatékonysága. Itt is, akárcsak Egerben, problémát jelentett a különféle ápolási módok eltérő finanszírozása. A tapasztalatok szerint az ellátottak nem mindig ismerték a különbséget a szociális alapú házi gondozás és a szakápolás között. Nem értették, miért van az, hogy hasonló ápolási feladatokért a körzeti nővérnek, az ápolási szolgálatnak nem kell fizetniük, a szociális gondozónak viszont igen.