Változások a foglalkoztatási szabályokban

Közalkalmazottakra vonatkozó szabályváltozások

2013. augusztus 1-től ha a közalkalmazott jogviszonyát lemondással azért szünteti meg – indokolási kötelezettsége mellett -, mert a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása nyomán a jogviszonya fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlen volna: végkielégítésre jogosult. A végkielégítés számításába nem csak a közeli, hanem bármely hozzátartozó gondozása-ápolása miatti fizetés nélküli szabadság ideje is beszámít.

A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel (indokolási kötelezettség mellett) megszüntetheti, ha a közalkalmazott kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jelentős mértékben megszegi (ami akár egy súlyosan gondatlanul, jelentős szakmai hibaként elkövetett műhiba esetén is értelmezhető lehet), vagy olyan egyéb magatartást tanusít mely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Erre az alapul szolgáló okról való tudomásszerzést követő 15 napon belül van lehetősége - legfeljebb azonban főszabályként 1 éven belül. (Egyértelművé tették, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti „azonnali hatályú felmondás” szabályai – mivel a közalkalmazott esetében legfeljebb rendkívüli lemondás, illetve rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú jogviszony megszüntetés lehetséges – nem alkalmazhatók a közalkalmazotti jogviszonyra.)

Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett az ún. bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is. (A részszakképesítés és az ún. szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek számít).

A távolléti díj számítása (különösen az illetménypótlékok figyelembevétele kapcsán) változik. A helyi önkormányzatok által fenntartott egyes költségvetési szerveknél a vezetőre és a magasabb vezetőre irányadó összeférhetetlenségi szabályok nem csak a közeli, hanem minden hozzátartozóra érvényesek. A közalkalmazott súlyosan gondatlan károkozását eddig a törvény (Kjt.) példálózva körülírta (munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály súlyos megsértése; ellenőrzési kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése; jogellenes utasításadás melynek várható következményeire a beosztott figyelmét felhívta). 2013. augusztus 1-től ez a felsorolás hatálytalan. Ennek azért lehet jelentősége, mert eddig ezekben az esetekben a közalkalmazott teljes kártérítési felelőssége állt fenn ha nem a betegnek (hanem közvetlenül a munkáltatónak) okozott kárt. Ezt követően is lehet természetesen súlyosan gondatlanul kárt okozni a munkáltatónak (amiért tehát a betegnek okozott károk kivételével változatlanul teljes kártérítési kötelezettség áll fenn), de ennek lehetséges eseteit már példálózva sem sorolja fel jogszabály (hanem pl. a bírói gyakorlatra bízza azt).

2014. január 1-től a közalkalmazotti fizetési fokozat szerinti, valamint a vezetőnek illetve magasabb vezetőnek járó pótszabadság adható csak ki az esedékesség évét követő év végéig (a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján).

A Munka Törvénykönyvére vonatkozó szabályváltozások

2013. augusztus 1-től többek között az ún. hosszabb teljes napi munkaidőre történő foglalkoztatásra kötött megállapodás, munkavállaló általi felmondása miatt a munkáltató nem mondhat fel neki.

Annak a dolgozónak is jár évi 5 munkanap pótszabadság aki fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult. Úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és munkaszüneti napot. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályoktól nem térhet el.

Kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el a szabadság kiadására vonatkozó meghatározott szabályoktól. A betegszabadság kiadására vonatkozó (egyébként szintén módosított) egyes szabályoktól nem, másoktól azonban csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Az alapbér és a bérpótlék számítási módja változik. A vasárnapi 50 %-os bérpótlékra való jogosultság szabályai ugyancsak változnak. Változik a távolléti díj számítási módja is.

2014. január 1-től munkavállaló esetében csak az életkor növekedésével járó pótszabadság (de annak teljes ideje) adható ki az esedékesség évét követő év végéig, a felek naptári évre kötött megállapodása alapján.

A kötetlen munkarendre vonatkozó dolgozó által beosztható munkaidő mértékére vonatkozó (50 %-os) szabály hatálytalan.

Közalkalmazotti és munkaviszonyban munkát vállaló (egészségügyi) dolgozókra egyaránt vonatkozó szabályváltozások

2013. augusztus 1-től a naptári évenként legalább egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra történő szabadságkiadás követelményével kapcsolatban beszámítandó a heti pihenőnap (heti pihenőidő), munkaszüneti nap, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is.

Közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó újdonságok

Az érintett jogszabályok:

• 2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról
• 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről

kézirat lezárva: 2013.06.30-án