hirdetés
hirdetés
2024. november. 24., vasárnap - Emma.
hirdetés

Változik az egészségügyi szolgáltatók hatósági felügyelete és minőségértékelése

Május 25-től egy jogszabálymódosítás világosan elhatárolja az egészségügy szolgáltatók szakmai minőségértékelését  a  hatósági szakmai felügyelettől.

2013. május 25-től jogszabálymódosítás teszi egyértelművé (határolja el egymástól), hogy az egészségügy szolgáltatók és szolgáltatások szakmai minőségértékelése és a minőségfejlesztési feladatok koordinálása a GYEMSZI feladata, míg a felettük gyakorolt hatósági szakmai felügyelet (szakfelügyelet) pedig az ÁNTSZ-é (az Országos Tisztiorvosi Hivatal [OTH] illetve a kormányhivatalok megyei népegészségügyi szakigazgatási szervei végzik).           

Szakfelügyelet

Szakfelügyelet alatt a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági ellenőrzését értjük. Meghatározták a szakfelügyelet egyes – 59 szakmára kiterjedő - területeit, és az azokra felvehető szakfelügyelők számát is. A szakfelügyelőt az OTH nevezi ki az illetékes szakmai kollégium véleményének figyelembevételével. Őt az ÁNTSZ esetileg kéri fel megbízási szerződés keretében önálló helyszíni ellenőrzésre, a hatóság más képviselőjével történő közös helyszíni ellenőrzésre, vagy iratok alapján történő szakvélemény adására - ezek díjait is tarifálták. A szakfelügyelők névjegyzékét az OTH honlapján közzéteszi. Országos szakfelügyelet szükségessége esetén a névjegyzéken kívüli személy is felkérhető e feladatra. Számos összeférhetetlenség került megállapításra, így többek között nem lehetnek szakfelügyelők az újonnan bevezetett minőségügyi szakfőorvosi és más minőségügyi vezetői pozícióban működő egészségügyi dolgozók; a szakmai kollégiumok elnökségi tagjai, a tagozatok tagjai és a tanácsok elnökei; az egészségügyi szakmai képviseletet ellátó vagy betegjogi szervezet vezető tisztségviselői; az egészségügyi intézmények orvosigazgatói, ápolási igazgatói és főigazgatói. Annál a szolgáltatónál, ahol bármilyen munka végzésére irányuló jogviszonyban (szerződéses jogviszonyban) áll: szakfelügyeleti tevékenység nem végezhető. A szakfelügyeleti eljárás során a szakfelügyelő a jogszabályok megtartását; a személyi-tárgyi feltételek meglétét; egyedi panaszok vizsgálatát végzi (utóbbin belül a szakmai irányelvek, protokollok, módszertani levelek betartását, és az ellátás szakszerűségét). Amennyiben a szakfelügyelő megállapításával, véleményével az őt megbízó tisztifőorvos nem ért egyet, a szakfelügyelő által készített illetve az adott üggyel kapcsolatosan keletkezett dokumentumot az egyet nem értés indokolásával együtt felterjeszti az országos tisztifőorvoshoz, aki az adott üggyel kapcsolatosan az egészségügyért felelős miniszteren keresztül az egészségügyi szakmai kollégium véleményét kéri.

Minőségértékelés

A GYEMSZI többek között módszertani támogatást nyújt, kidolgozza a klinikai audit módszertanát és klinikai auditot is végez, véleményezi a szakmai protokollokat. A GYEMSZI a minőségértékelési feladatait az ún. minőségügyi szakfőorvosok és (nem orvosi szakterületen) az ún. szakterületi vezetők (együtt: minőségügyi vezetők) közreműködésével látja el. Ők az egészségügyi szakmai tevékenység minőségét fejlesztési céllal vizsgáló szakemberek, akiket állandó vagy eseti jelleggel kérnek fel. Szakmai kollégiumi tagozatonként – néhány kivétellel – kell egy-egy állandó minőségügyi szakfőorvost illetve szakterületi vezetőt 3-3 évre megújíthatóan megbízni (ezen kívül esetileg más személyek is felkérhetők). A pályázat útján elnyerhető kinevezés feltételeit meghatározták – az összeférhetetlenségi szabályok hasonlók a szakfelügyelőkével (minőségügyi szakfőorvos vagy szakterületi vezető pl. nem lehet egyidejűleg szakfelügyelő; továbbá kizárt a klinikai auditban történő közreműködésük annál a szolgáltatónál is, ahol közeli hozzátartozója alkalmazásban áll, illetve ahol két éven belül bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott volt). A díjazásuk nincs a jogszabályban meghatározva.

Feladatuk ellátása keretében a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők jogosultak a szolgáltató helyiségeibe belépni, a folyamatok megvizsgálására, műszerek-eszközök vizsgálatára, valamennyi ellátásban közreműködő személytől és a betegektől tájékozódni, hozzájuk kérdéseket intézni. (A humán reprodukciós eljárásokat végző egészségügyi szolgáltatóknál az éves jelentés megtételében való közreműködés illetve az évenkénti vizsgálat az ún. állandó minőségügyi szakfőorvos feladata lesz.)

Szakfelügyelet és minőségértékelés közös szabályai

A GYEMSZI és az ÁNTSZ együttműködése eddig is előírás volt, most pl. külön is nevesítésre került, hogy amennyiben az ÁNTSZ minőségfejlesztést igénylő problémát tár fel ellenőrzése során: értesíti a GYEMSZI-t. És megfordítva: a GYEMSZI szükség esetén értesíti a működési engedélyt kiadó ÁNTSZ-t (OTH-t). Ha a szolgáltató nem működik együtt: az OTH hatósági eljárást indít. Amennyiben a GYEMSZI megállapításával, véleményével az ÁNTSZ illetékes szerve nem ért egyet, úgy azt felterjeszti az országos tisztifőorvoshoz, aki az adott üggyel kapcsolatosan az egészségügyért felelős miniszteren keresztül az egészségügyi szakmai kollégium véleményét kéri. A 2013. május 25-én folyamatban lévő szakfelügyeleti eljárásokat 2013. június 2-ig át kell adni az OTH részére. Változik az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság összetétele is a szakfelügyeleti és minőségértékelési feladatok szétválasztása miatt.

(Kézirat lezárva: 2013.05.16.)

Jogszabályok:

136/2013. (V. 10.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeleteknek a szakmai minőségértékeléssel összefüggő módosításáról

33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről

Rovatszakértő: dr. Hanti Péter igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő, biztosítási és egészségügyi szakjogász
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés