Vállalatok egészségstratégia nélkül
A hazai vállalatok szűk köre mondhatja el magáról, hogy átgondolt és kidolgozott vállalati egészségstratégiája van, írja a HRportál.
A HVG Egészségtudatos Munkahely konferenciáján többek között arra keresték a választ, miért üzleti stratégiai kérdés a munkavállalóink egészsége, miért éri meg egészségprogramokra költeni, és milyen lehetőségek rejlenek a digitális vállalati egészségprogramokban, számol be a HRportál.
Dr. Márky Ádám életmód szakorvos szerint a cégeknél a stresszkezelő módszereknél komplexebben kell hozzáállni az egészségfejlesztés kérdéséhez, egészségstratégiákban érdemes gondolkodni, a jelenlegi egészségügy állapota miatt pedig fejleszteni kell a társadalom egészségtudatát is, hiszen ha az egészséges életmód következtében kevesebb a beteg, akkor az orvoshiány sem akkora probléma. Az egészség nem jár automatikusan, ezért mindenkinek tennie kell, de az életmód szakorvos szerint a cégek segíthetnek az embereknek azzal, ha lehetővé teszik, hogy az egészséges választás legyen a legegyszerűbb választás. Az egészséget támogató munkahelyi kultúrák kialakításának első lépése az, ha a cégek stratégiailag gondolkodnak az egészségről.
Egy egészségprogram gyakorlati megvalósulását dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója szemléltette a #20percegészség programon keresztül. Elmondta, hogy a változtatáshoz erős vezetői akarat kell, emellett racionálisnak is kell lenni, hiszen nem biztos, hogy ugyanaz a program mindenkinek megfelel, és fel kell oldani az étkezéssel, alkohollal kapcsolatos rossz szokásokat. Kiemelte, hogy nem érdemes egyszerre túl sokat akarni, mert az általában nem fér bele az emberek motivációs görbéjébe, ezért egyszerű, kis lépésekkel érdemes előre haladni. Előadásában kitért arra, hogy amikor már a munkavállalók is úgy érezték, tényleg fontos az egészségük, úgy döntöttek, hogy jól működő egészségprogramjukat kiterjesztik, és bevezették a #20 percegészség programot - a kampányuk már 250 ezer embert ért el.
Dr. Szabó Ágnes közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az Európai Uniónak 476 milliárd euróba kerül, hogy mi munkavállalók nem vagyunk egészségesek – ez a szám a magyar GDP-nek több mint négyszerese. Minden harmadik munkavállaló kimerült, 55 százalékuk krónikus betegségektől szenved ma Magyarországon. Egy tavalyi kutatás szerint a dolgozók 9 százaléka mondja magát teljesen egészségesnek, a Gallup tavalyi felméréséből pedig az derül ki, hogy a magyarok mindössze 10 százaléka érzi magát teljesen elkötelezettnek, és 68 százalék számára teljesen indifferens mit csinál és hol, azaz nulla az elköteleződése.
Dr. Márky Ádám életmód szakorvos szerint a cégeknél a stresszkezelő módszereknél komplexebben kell hozzáállni az egészségfejlesztés kérdéséhez, egészségstratégiákban érdemes gondolkodni, a jelenlegi egészségügy állapota miatt pedig fejleszteni kell a társadalom egészségtudatát is, hiszen ha az egészséges életmód következtében kevesebb a beteg, akkor az orvoshiány sem akkora probléma. Az egészség nem jár automatikusan, ezért mindenkinek tennie kell, de az életmód szakorvos szerint a cégek segíthetnek az embereknek azzal, ha lehetővé teszik, hogy az egészséges választás legyen a legegyszerűbb választás. Az egészséget támogató munkahelyi kultúrák kialakításának első lépése az, ha a cégek stratégiailag gondolkodnak az egészségről.
Schannen Frigyes, a Roland Berger Budapest vezető partnere szerint a vállalati egészségstratégiák kidolgozásánál a legfontosabb, hogy együtt és összefogottan kell kezelni a stratégiát. Először fel kell mérni az igényeket, azonosítani a problémát, pontosan felmérni az egész vállalat tekintetében, hogy mire van szüksége a munkavállalóknak (nem mindenki akar maratont lefutni), majd ezt összhangba kel hozni a munkáltató szükségletével, vagyis azzal, amely az ő vállalati stratégiájához a legjobban illik. A kapott adatokat részletesen ki kell értékelni, megkeresni a potenciális partnereket, majd megfelelően kommunikálni a célt úgy, hogy a munkavállalók tényleg érdekeltek legyenek az egészségprogram követésében. Schannen Frigyes kiemelte, hogy az egészséges táplálkozás bevezetése, a sportolás biztosítása mind nagyon fontos, azonban nemcsak őket kell rávennünk egy egészségesebb életmód követésére, de nekünk is biztosítanunk kell erre a lehetőséget, például elengednünk őket délben sportolni.
Egy egészségprogram gyakorlati megvalósulását dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója szemléltette a #20percegészség programon keresztül. Elmondta, hogy a változtatáshoz erős vezetői akarat kell, emellett racionálisnak is kell lenni, hiszen nem biztos, hogy ugyanaz a program mindenkinek megfelel, és fel kell oldani az étkezéssel, alkohollal kapcsolatos rossz szokásokat. Kiemelte, hogy nem érdemes egyszerre túl sokat akarni, mert az általában nem fér bele az emberek motivációs görbéjébe, ezért egyszerű, kis lépésekkel érdemes előre haladni. Előadásában kitért arra, hogy amikor már a munkavállalók is úgy érezték, tényleg fontos az egészségük, úgy döntöttek, hogy jól működő egészségprogramjukat kiterjesztik, és bevezették a #20 percegészség programot - a kampányuk már 250 ezer embert ért el.
