Útmutató a cselekvőképességi szabályokhoz

Az új Ptk. egyéni szükséglettől függő segítségnyújtási formákat határoz meg a cselekvőképesség érvényesítése érdekében. A nagykorú személyek számára az eddigi jogintézmények helyett olyan differenciáltabb rendszer válik hozzáférhetővé, amely a támogatással meghozott döntésekre és a jogkorlátozás lehető legszűkebb körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt.

A 2010. május 1-jétől hatályba lépő szabályozás, bevezeti a támogatott döntéshozatal jogintézményét, amely a nemzetközi normáknak megfelelő, az egyént – az őt körülvevő természetes támogató hálózatok kiépítésével – a cselekvőképesség gyakorlásában segítő új paradigma; megszünteti a kizáró gondnokság és a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, a gondnoksági rendszert pedig az egyéni autonómiát a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartó, a szereplők partneri együttműködésén alapuló rendszerré alakítja át.

E változásokkal, az értelmi fogyatékossággal élő embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan, saját akaratuknak megfelelően, ha szükséges támogatással, de tudjanak élni azokkal a jogokkal, amelyek más magyar állampolgárokat a születésüktől a halálukig megilletnek. A társadalom ilyen hátránnyal nem rendelkező tagjai pedig felismerhetik, megtapasztalhatják, vagy megerősíthetik magukban azokat az értékeket, amelyek a fogyatékossággal élő emberekkel való együttélésből erednek és eddig az érintett személyek „láthatatlansága” miatt rejtve maradtak.

Új bírósági szabályok

Az új PTk. alapján májustól hatályos törvény értelmében a bíróság senkit sem helyezhet többé úgynevezett kizáró vagy általánosan korlátozó gondnokság alá. A korábban létező két jogintézmény azonos jellemzője, hogy a bíróság ügycsoportonkénti vizsgálat nélkül, minden ügycsoport tekintetében kizárhatta vagy korlátozhatta a személy cselekvőképességét. Értelmi fogyatékossággal élő személyek esetében e két megoldás alkalmazása volt a leggyakoribb.
Minden olyan személy, akinek a cselekvőképességét általános jelleggel korlátozták vagy kizárták, olyan ügycsoportok esetében is gondnokság alá került, amelyek tekintetében képességeit és a korlátozás szükségességét senki sem vizsgálta.
Értelmi fogyatékossággal élő személyek esetében gyakran előfordult, hogy ha például a vagyoni ügyek intézése felvetette a gondnokság alá helyezés szükségességét, akkor a személy cselekvőképességét a fogyatékosságára tekintettel, általános jelleggel korlátozták úgy, hogy a más ügyek által érintett területeken (munkavállalás, egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozatok) a személy képességeit nem vizsgálták.

Az arányosság elve

Az új szabályok felismerik, hogy a személy fogyatékosságának súlyossága és képességei között nincs egyenes arányú összefüggés, két – a fogyatékosság mértékét tekintve azonos súlyosságú – fogyatékos személy, egy adott területen teljesen különböző mértékű képességekkel rendelkezhet a fejlesztéssel, képzéssel vagy gyakorlati tapasztalatokkal megszerzett tudás révén. Ezért ír elő a törvény, az eddigi orvosszakértői vizsgálat helyett komplex, a személy képességeire irányuló vizsgálatot.
Az új szabályok alapján biztosított: önmagában az, hogy a személy egy adott területen nem képes önállóan eljárni nem jelentheti a cselekvőképességének automatikus korlátozását az adott területen. Meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán szükség van-e a beavatkozásra, illetve ha igen van-e kevésbé korlátozó megoldás.
Például egy autista személy esetében, az egészségügyi ellátások területén – gondnokság alá helyezés nélkül is – évek óta jól működik az édesanya informális segítségnyújtása, amely mind a beavatkozások elvégzését, mind pedig az orvos-beteg kommunikációt megfelelően biztosítja. Ilyen esetekben nincs szükség arra, hogy a törvény, felváltva az egyéneket, beavatkozzon egy működő segítségnyújtási formába (mint ahogyan azt ép emberek esetében, akik éppen úgy családtagok, barátok támogatásával hoznak döntéseket egészségügyi beavatkozásokról, nem is teszi).

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által összeállított, az új cselekvőképességi szabályokat részletesen ismertető útmutatóért kattintson ide.

G. K., medicalonline