Utazás holdfényben
2009. április 01. 00:00
Nem lehet elkerülni a regénydramatizálások nehézségeiről szóló közhelyet, ha a tét az Utas és holdvilág. Szerb Antal regénye egyike azoknak a műveknek, amelyeket régimódian kell olvasni. Meg-megállva, elábrándozva, belemerülve a helyzetek hangulatába, a mondatok inkább elringató, mint veszélybe sodró örvényébe, a gondolatok finoman szőtt hálójába. Színpadi értelemben nem drámai ez a világ, legföljebb úgy, ha az élet drámájának az értelemkeresés, az önvizsgálat, az álmainkkal való szembesítés utazását tekintjük.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
