Űrhajósként is foglalkoztatja az ortopédia
Dr. Schlégl Ádám nevét nemcsak a pécsiek, hanem az egész ország ismeri: a 35 éves klinikai ortopédsebész, aki nem mellesleg egyetemi oktató és feketeöves karatemester is, az elmúlt időszakban a HUNOR Magyar Űrhajós Program űrhajósjelöltjeként dolgozott. Bár a választás nem rá esett, az orvosbiológiai kísérletek szakértőjeként továbbra is erősíti a programot. Az orvosi hivatásáról kérdezte a bama.hu, amit a Weborvos idéz.
– Miért az ortopédiát választotta?
– Ez egy bonyolult történet. Volt olyan időszakom, amikor állatorvos akartam lenni, mivel gyerekként rajongtam az állatokért. Valahogy mégis mindig visszajutottam az orvoslás, az orvostudomány gondolatához. Gyerekkoromban sokat sportoltam, azon belül harcművészettel, Kyokushin karatéval is foglalkoztam. Ezt a mai napig űzöm. Mivel ez egy full-kontakt sport gyakran sérültem, emiatt sokszor voltam vendége a kaposvári sürgősségi osztálynak – az akkori baleseti sebészetnek –, illetve saját magamat is próbáltam gyógyítani. Ezért terelődött a figyelmem a baleseti és mozgásszervi sebészet irányába. Később az egyetemen eldönthettem, hogy a mozgásszervi sebészet traumatológiai részét, vagy az ortopédiát választom. Pont ekkor adódott egy kiváló kutatási lehetőség, egy tudományos diákköri projektmunka az ortopédián, amibe belevágtam. Végül pedig annyira megtetszett a terület, hogy ott is ragadtam a klinikán.
– Jelenleg is részt vállal a klinika életében?
– Igen, amellett, hogy kutatóűrhajós-kiválasztási folyamatot követően már a HUNOR kutatás-fejlesztési osztályát támogatom, részmunkaidőben az Ortopédiai Klinikán is dolgozom. A célom, hogy benne maradjak a vérkeringésben, és megmaradjon a gyakorlatom is. Ez a megközelítés egyébként nem tér el a nemzetközi gyakorlattól sem: ha az Európai Űrügynökség vagy a NASA űrhajósait nézzük, akkor ha valakit nem választanak ki az aktuális küldetésre, azt a személyt sokszor visszaengedik az eredeti szakmájába, hiszen ez az a plusz, amit mindannyian tudunk adni a programnak. Az én hozzáadott értékem amellett, amit az űrhajós-képzés során tanultam, az az, hogy gyakorló klinikus, kutató vagyok.
– Milyen módon vesz részt a klinikai életben?
– Gyakorlatilag teljes egészében vissza tudtam kapcsolódni az Ortopédiai Klinika életébe. Ugyanúgy részt veszek a fekvőbetegek ellátásában, a műtéti ellátásban, a kutatásokat is viszem tovább és az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központtal, illetve a PTE 3D Központtal kialakított együttműködéseken is dolgozom.
– Mi a kutatási területe?
– Két nagy kutatási területem van: az egyik a 3D-technikákat öleli fel, ilyen például a képalkotás, a szkennelés, vagy a nyomtatás alkalmazása az ortopédiában. A másik nagy kutatási terület az Orvosi Készségfejlesztési és Innovációs Központhoz kötődik, és a klinikai készségek oktatásának modern technikáit érinti. Itt elsősorban sebészeti készségek oktatásával és sebészeti alapképzésekkel foglalkozunk. Ezen belül szimulátorokat, virtuális valóság alapú szimulációkat fejlesztünk, de a távoktatási módszereket is kutatjuk.
