Unió: csak alapelvek

A Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament által elfogadott hatodik kutatási keretprogram alapján az EU tagállamai 2255 millió eurót fordíthatnak genetikai és biotechnológiai kutatásokra 2002–2006 között. Ezen belül kiemelkedő szerep jut az őssejtkutatásnak.

A humán embrionális őssejtekkel végzett vizsgálatok megítélése tagállamonként különböző. Figyelembe véve az Európa Tanács által ratifikált egyezményt az emberi jogokról és a biomedicináról (Oviedo, 4.IV.1997.), szinte minden európai országban törvény mondja ki, hogy kutatás vagy őssejtfelhasználás céljából szigorúan tilos humán embriót létrehozni. Jelenleg az Egyesült Királyság és Belgium az unió azon két kivételes tagállama, ahol lehetővé teszik, hogy az in vitro megtermékenyítési eljárások során be nem ültetett embriók felhasználása mellett akár az ivarsejtek egyesítése, akár a szomatikus sejtek örökítő anyagának átvitele (somatic cell nuclear transfer) révén humán embriókat állítsanak elő tudományos kutatás céljára. Hollandiában, ahol szintén tárgyaltak humán embriók kutatási célú előállításáról, egy 2002-ben elfogadott törvény ötéves moratóriumot léptetett életbe e téren.

Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Spanyolország és Svédország törvényei értelmében humán embrionális őssejtek kizárólag az in vitro megtermékenyítés során keletkezett szám feletti embriókból nyerhetők. Ennek természetesen feltétele a donor(ok) tájékoztatás utáni beleegyezése, ám sem a petesejt, sem a hímivarsejt donorja nem részesíthető anyagi juttatásban. A jövő lehetőségeinek bővítése érdekében a finn jogalkotók a szomatikus sejtmag-transzfer engedélyezését mérlegelik, míg a svéd parlament a kutatási célú petesejt-adományozásról tárgyal.