Újraosztják az uniós egészségügyi forrásokat
Olyan egészségügyi intézmények, kórházak és rendelők is kaphatnak uniós forrást fejlesztési terveik megvalósításához, amelyek az előző kormány alatt azért maradtak ki a pénzosztásból, mert elképzeléseiket megalapozatlannak vagy feleslegesnek találták - írja a Népszabadság. A többletigények finanszírozásához azonban nincs pénz, így azt másoktól kell majd elvenni.
– Újra kell tervezni az egészségügyi fejlesztésekre szétosztott uniós források felhasználását, mert a beruházások jó része átgondolatlan – mondta a lapnak Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa. A kormány ezért átnézi a 2007–2013 között, a hazai egészségügyben felhasználható öszszeg elköltését. Ahol lehetőség van rá, mert például még nem kötötték meg az intézményekkel a támogatási szerződéseket, ott újraosztanák a forrásokat – tette hozzá. Úgy tűnik, szépen csendben el is indult a folyamat. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter ugyanis alig állt munkába a kormányváltás után, s máris tizennyolc pályázó panaszának adott helyt: az egészségügyi intézmények vagy nem nyertek a benyújtott dokumentációval, vagy csak csökkentett költségvetéssel támogatták a fejlesztéseiket.
Tavaly októberben írta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azt a pályázatot, amely a fekvőbeteg-szakellátás területén támogatja azokat az infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseket, amelyek révén egyebek mellett csökkennek a társadalmi esélykülönbségek, megszűnik a diagnosztikai és a terápiás egységek elaprózodottsága, illetve koncentráltabbá válik a pénzek felhasználása. A felhívásra érkezett pályázatokról a bírálóbizottságok javaslatára az NFÜ illetékes irányító hatósága áprilisban meghozta a döntéseket. E szerint a 67,3 milliárd forintos keret terhére huszonkét nyertest hirdettek, négy intézmény pedig tartaléklistára került. Összesen 66,99 milliárd forintot címeztek meg kórházaknak, rendelőintézeteknek. Majd májusban két tartalékos, a karcagi Kátai Gábor Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház is a győztes csapatba került.
A döntés panaszáradatot indított el, majd július ötödikén Fellegi Tamás aláírásával tizenhárom olyan válaszlevél készült, amelyekben kivétel nélkül helyt adnak a panaszoknak. A miniszternek ugyanaz az irányító hatóság – ugyan már új vezetővel –, az NFÜ illetékes szerve javasolta a kifogások jóváhagyását, amely a korábbi elutasító, illetve költségcsökkentő döntésekkel is egyetértett. Így aztán a többi között tartalmilag újra értékelik a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet (Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a település polgármestere) pályázatát, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházét, a szolnoki Hetényi Géza Kórházét, a tatabányai Szent Borbála Kórházét, a Soproni Erzsébet Oktató Kórházét vagy éppen a szekszárdi Balassa János Kórházét. Öt esetben (a Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Zrt., a debreceni Kenézy Kórház, a Marcali Városi Kórház, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház, a békéscsabai Réthy Pál Kórház) a korábban elutasított, azaz támogatásra alkalmatlannak talált pályázatokat a miniszter értékelési szakaszba helyezte, azaz így esélyük lehet támogatást nyerni.
A kórházak egyrészt örülnek annak, hogy a panaszukat támogatta a miniszter, másrészt nem értik, mit is jelent a levél. Most nyertek vagy sem? Szakértők szerint semmi sem dőlt el. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálóbizottságok, amelyekben olyan tagok is ülnek, akik soha sem láttak még fejlesztést a valóságban, nem tudják, mivel jár annak a megvalósítása, és fogalmuk sincs, mire van igény az ágazatban, bármilyen, a felhívással köszönő viszonyban nem levő, álindokkal is ki tudnak golyózni egy pályázatot.
A szaktárca az üggyel kapcsolatos kérdésekre több mint két héten keresztül nem válaszolt a lapnak.
