hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

A tulajdonosi szerkezet okozhat nehézségeket a Fidesznek

Újraállamosítás előtt a kórházak? I. rész

Az már az elmúlt ciklus reformkísérlete alatt kiderült: a helyi érdekek időnként gátat szabnak a racionalizálásra törekvő központi akaratnak. Az MSZP-SZDSZ kormány ugyanis hiába próbálkozott vele, nem tudott érdemi változást véghezvinni az amúgy átalakításra szoruló kórházi struktúrán. Tervei most a kormányzásra készülő Fidesznek is vannak: a meg nem erősített hírek szerint a kórházi szektor részleges államosítására készülnek, s a centralizációtól remélik az intézményhálózat hatékonyabb működtetését.

Súlypontiak állami kézben

Nem hivatalos tervek szerint a párt a súlyponti kórházakat, illetve további 6–12 szakmai centrumot „államosítana”. (Az is igaz ugyanakkor, hogy az országos központok jelentős része ma is az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt áll – a szerk.) A kiszivárgott elképzelések szerint a szóban forgó intézmények működését az állam garantálná, míg a többieknek a saját erejükből kellene talpon maradniuk. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesznek alapvetően két forgatókönyve volt, ám a választások eredményei alapján azokat porolhatják le, amelyek a szinte korlátlan törvénykezési lehetőséggel számolnak. A változtatáshoz ugyanis elengedhetetlen az önkormányzati törvény minősített többséggel, azaz az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával lehetséges módosítása.

Az önkormányzati törvény az ellátórendszer szemszögéből nézve két fontos területet is szabályoz: a kórházak tulajdonjogát és magát a teljes közigazgatási rendszert. Információink szerint a Fidesz átalakítási tervei a közigazgatás átalakításához kapcsolódnak, és nem központi állami, hanem regionális igazgatás alá vonnák az intézményeket. „Rebesgetik”, hogy a Fidesz a francia típusú prefektúrarendszer bevezetésén gondolkozik, és 6–7 nagy területi egységre bontott rendszerben igazgatnák hatékonyabban az országot. A Fidesz műhelyeiben vélhetően abból indulnak ki, hogy nincs értelme a megyei, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában tartani az intézményeket, mert azon túl, hogy rengeteg adósságot halmoznak fel, még politikai hasznot sem hoznak a helyi képviselők számára. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a helyhatóságok zöme képtelen egy-egy térség ellátórendszerének összehangolására, s főként nem szakmai hozzáértés hiányában: az érdekellentétek miatt akár egyetlen önkormányzat is megfúrhatja a racionalizálást célzó terveket.

Csorbulnak a helyi érdekek?

Az önkormányzati törvény értelmében ma az alapellátás biztosítása a helyi, míg a járó- és fekvőbetegellátásé a megyei önkormányzatok feladata – vázolta fel lapunknak a jelenlegi szabályozás hátterét a Bács-Kiskun Megyei Kórház jogtanácsosa. Kőszegfalvi Edit szerint a jogszabály módosításával ugyan állami kézbe adhatók a jelenleg önkormányzati jogosítványok, nem mindegy azonban, hogy ezt milyen körben akarják megtenni. Az intézmények – akár a kórházak, akár a szakrendelők – egy részét ugyanis az elmúlt években a helyhatóságok vagy üzemeltetésbe adták magáncégeknek, vagy saját tulajdonban lévő, de külön gazdasági szervezet irányítására bízták. Ez, főleg akkor, ha a kórház magáncég üzemeltetésében van, gondot jelenthet az esetleges visszaállamosítás esetén is. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében valamivel egyszerűbb a helyzet: a helyhatóság ugyanis dönthet úgy, hogy a céget átadja, vagy eladja az államnak. Szabályozási szempontból az is elgondolkodtató, hogy egy központosított rendszerben hogyan jelenik meg a helyi érdekérvényesítés, hiszen eddig minden fontos, a kórházakat érintő kérdésben a megyei önkormányzatok döntöttek. Az államosítás után a helyi érdekek így csorbát szenvedhetnek.

A centralizáció hatásai

Nem tartja jó ötletnek az „államosítást” Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának munkatársa. Mint rámutatott, az ellátórendszer struktúráját ma is a kormány szabja meg, átalakításához nincs szükség arra, hogy elvonják a tulajdonosi jogokat az önkormányzatoktól, amelyek így annyira kiüresednek, hogy „lassan már csak az iskolák, óvodák fenntartásáról gondoskodnak és a helyi ügyintézésért felelősek”.

Sinkó Eszter általános szabályként vallja, hogy mindenféle változtatás előtt tüzetesen meg kell vizsgálni, hogyan is működik az ellátórendszer a maga valóságában. Az Egészségbiztosítási Felügyelet ugyan jó néhány minőségi mutatót közzétett a kórházakról az elmúlt években, még sincs komplex kép arról, hogy pontosan hol milyen színvonalú a betegellátás, mennyi beteget képesek ellátni, hol kellene több orvos vagy nővér.

A helyhatóságok ráadásul sok pénzt pumpálnak az egészségügybe. A 2013-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban 400 milliárd forint pályázható a magyar egészségügy fejlesztésére, de a kiírások néhol 10 százalékos önrészét – összesen körülbelül 30–40 milliárd forintot – az önkormányzatok fedezik. Ekkora összegeket az állam nem fog kifizetni, így – véli a közgazdász – a központosítással a fejlesztések üteme is lelassulhat. Az önkormányzatok hajlandóak pénzt áldozni, hogy megmentsék a kórházaikat, még akkor is, ha emiatt eladósodnak – tette hozzá, leszögezve, hogy mindezek ellenére jobb rendszernek tartja a mostanit. Sinkó szerint a kormányzat feladata, hogy a működési környezeti feltételeket megszabja, az állam felelőssége eldönteni – és ezt képes is befolyásolni –, hogy a forrásokat mire fordítsák. Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzatok időnként irracionálisan ragaszkodnak egy-egy intézmény fenntartásához még akkor is, ha a betegek nem kapnak megfelelő ellátást, vagy az adott kórház egyszerűen nem üzemeltethető gazdaságosan.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az elmúlt években a kormányzó MSZP (és SZDSZ) néhány kivételtől eltekintve fideszes vezetésű önkormányzatokkal volt kénytelen együttműködni; a nagypolitika szabályai pedig ebben a kapcsolatrendszerben is működtek, így a helyhatóságok ahol lehetett, megpróbálták megakadályozni a kormányzati terveket. Ha azonban a Fidesz képes lesz a mostanihoz hasonló eredményt elérni az önkormányzati választásokon, jóval könnyebb dolga lehet a közigazgatás, azon keresztül pedig az egészségügy átalakításában.

Losonczi Gergely
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)

Könyveink

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more 59 másodperc - Egy kis ésszel sokra mész

    Mitől válik kreatívabbá az, aki cserepes növényt tart az asztalán? Miért nagyobb az esélye, hogy visszakapjuk elveszetett...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Alapvető sebésztechnika

    A nagy sikerû könyv bõvített, aktualizált második kiadása kerül a szakmai olvasóközönség elé. Új például a "Mûtõi magatartás"...

  • learn more Nők a fájdalom árnyékában - Endometriózis

    Árvai Nóra ebben a könyvében az endometriózisról szóló legújabb kutatások mentén ír a betegségről, kóreredetről,...

  • learn more Hospice szakápolástan

    Az otthoni hospice ellátás egyre jobban terjed hazánkban. Jelen kötet segítséget nyújt a haldokló betegek otthoni ellátásában, ápolásában a...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...

  • learn more Diabéteszlexikon

    A cukorbetegek száma világszerte – így sajnos hazánkban is – rohamosan növekszik. Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Patikai reklámtárgyak

    A kiadó tovább folytatja az 1999-ben elkezdett, nagy sikert aratott reprezentatív gyógyszerészettörténeti albumsorozatát ezen könyvével. A reklám a...

  • learn more Férfigyógyászat

    Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more SCID-5-CV (Strukturált klinikai interjú a DSM-5® zavarok felmérésére)

    A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak...

  • learn more Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata

    A HGYE és a PharmaMedia gondozásában készült "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata orvosi kézikönyv" egyedülálló ezen...