Losonczi Gergely cikkei

Kvázi törvénytelenül, működési engedély nélkül dolgozik 5500 orvos és csaknem 1000 gyógyszerész április óta. Az orvosoknak és a patikusoknak ugyanis március végéig kellett igazolniuk, hogy az elmúlt öt évben részt vettek a kötelező továbbképzésen.

Az már az elmúlt ciklus reformkísérlete alatt kiderült: a helyi érdekek időnként gátat szabnak a racionalizálásra törekvő központi akaratnak. Az MSZP-SZDSZ kormány ugyanis hiába próbálkozott vele, nem tudott érdemi változást véghezvinni az amúgy átalakításra szoruló kórházi struktúrán. Tervei most a kormányzásra készülő Fidesznek is vannak: a meg nem erősített hírek szerint a kórházi szektor részleges államosítására készülnek, s a centralizációtól remélik az intézményhálózat hatékonyabb működtetését.

Az már az elmúlt ciklus reformkísérlete alatt kiderült: a helyi érdekek időnként gátat szabnak a racionalizálásra törekvő központi akaratnak. Az MSZP-SZDSZ kormány ugyanis hiába próbálkozott vele, nem tudott érdemi változást véghezvinni az amúgy átalakításra szoruló kórházi struktúrán. Tervei most a kormányzásra készülő Fidesznek is vannak: a meg nem erősített hírek szerint a kórházi szektor részleges államosítására készülnek, s a centralizációtól remélik az intézményhálózat hatékonyabb működtetését.

Az már az elmúlt ciklus reformkísérlete alatt kiderült: a helyi érdekek időnként gátat szabnak a racionalizálásra törekvő központi akaratnak. Az MSZP-SZDSZ kormány ugyanis hiába próbálkozott vele, nem tudott érdemi változást véghezvinni az amúgy átalakításra szoruló kórházi struktúrán. Tervei most a kormányzásra készülő Fidesznek is vannak: a meg nem erősített hírek szerint a kórházi szektor részleges államosítására készülnek, s a centralizációtól remélik az intézményhálózat hatékonyabb működtetését.

Novembertől hivatalosan is megszűnt az Országos Gyógyintézeti Központ, s ezzel jelképesen befejeződött a 2007-ben elindított kórházreform, amelynek jelentős hatása volt az Egészségügyi Minisztérium fenntartásában működő országos intézetekre is. Az eszközöket részben értékesítették, a felszabaduló ingatlanok a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerültek. A változtatás utóhatásai azonban ma is érezhetők: vitáznak a Sportkórház sorsáról, a bezárt OPNI helyett módszertani központ létrehozását tervezik, s elképzelhető, hogy a jövőben még több intézményétől „szabadul meg” az állam, s bízza azok fenntartását például a helyi önkormányzatokra.

Folytatás a 6. oldalon

A közeljövőben ötvenmilliárd forintos uniós forrásból újulhat meg a járóbetegszakellátási hálózat. Az öszszeg fele új rendelők építésére, a többi a már meglévők korszerűsítésére jut; az előbbi célt szolgáló tenderen már eredményt hirdettek, a másikra még várni kell. A szakemberek attól tartanak, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben létrejövő központokat nem tudják majd orvosokkal feltölteni és gazdaságosan működtetni az önkormányzatok. Az Egészségügyi Minisztériumnak azonban szembe kell néznie azzal is, hogy a szakma szerint úgyszólván semmilyen rendszer nincs az átalakítás mögött.

Folytatás a 8. oldalon

Ötven kilométeres körzetben körzővel rajzolt, illetve az ellátás magas színvonalát nyújtó intézmények – előbbi a szakma kritikus véleménye, utóbbi pedig a korábbi hivatalos álláspont a fekvőbeteg-ellátás csúcsintézményeiről, a súlyponti kórházakról. Az Egészségügyi Minisztérium előző, liberális vezetése azt szerette volna, ha a kiemelt intézmények onkológiai, kardiológiai centrumok lennének, s eközben részt vennének az ügyeleti ellátásban is. A hatályos jogszabályokban nyomuk sincs ezeknek a feladatoknak, miközben a törvény nem teszi lehetővé, hogy a súlyponti kórházak a lakossági igényekhez igazodó ellátást nyújtsanak. Már persze azok, amelyek erre egyáltalán képesek lennének.

Folytatás a 6. oldalon

Az MSZP tervezgeti, az SZDSZ pártolná, a szakértők azonban óvnak attól, hogy a kormány bevonja a társadalombiztosításba a magánszolgáltatókat. Pedig úgy tűnik, a kabinet továbbra sem tett le erről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egészségügyi magánszolgáltatók országos konferenciáján lényegében azt jelentette be, hogy Székely Tamás egészségügyi miniszternek júliusig ki kell dolgoznia, hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatások vásárlásában egyensúlyt teremteni az állami és a magánszektor között. A kormányfő filozófiai problémának nevezte a magán- és a közfelelősség összehangolását. Mint megfogalmazta: az embereknek mindegy, milyen tulajdonban van a szolgáltató, ha attól minőségi ellátást kapnak. A tervek szerint mindezt úgy segítik elő, hogy az egészségbiztosító nagyobb szolgáltatásvásárlási szabadságot kap; egyelőre tehát biztosan nem valósul meg Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter egyik utolsó javaslata, miszerint a kezelésekért a közintézményeknek járó pénzek bizonyos százalékát kapják meg a profitorientált ellátóhelyek.

Folytatás az 5. oldalon