Új intrauterin beavatkozások

Kapocs a tracheára, rádiófrekvencia és lézer az érre

Lassan elfogadottá, némi túlzással szokványossá válnak a magzati korban elvégzett életmentő műtétek. A legmodernebb méhen belüli megoldások gyakran igencsak meghökkentőek. Meghökkentően szellemesek – és persze sikeresebbek is a hagyományos módszereknél. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek annyira súlyosan károsítják a magzatot, hogy a szülést követően már nem marad sok lehetőség a sikeres beavatkozásra. Ide tartozik a rekeszsérv, bizonyos daganatok és a súlyos ikertranszfúzió. Ha a nagy sérvkapun át a mellüregbe nyomulnak a hasi szervek, sokszor irreverzibilis módon megakadályozzák a tüdő növekedését. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az intrauterin megoldások közül csak a rekeszsérv direkt zárása segít. Sikerült is ilyen műtéteket elvégezni olyan magzatoknál, akiknek a mája még nem nyomult be a mellüregbe (ha már a caudalis elhelyezkedésű hasi szervek is bejutottak a mellüregbe, a műtét technikailag kivitelezhetetlennek bizonyult). Új ötletet adott azonban egy másfajta fejlődési rendellenességet kísérő jelenség: megfigyelték, hogy a légcső-atresiában szenvedő magzatok tüdeje igen nagyra nő. Állatkísérletekben elzárták a rekeszsérves magzatok légcsövét, ennek következtében a tüdő kitágult és visszaszorította a hasüregbe a hasi szerveket. Ma már ezt a beavatkozást emberi magzatnál is egyre gyakrabban végzik. Sikeressége több felmérés szerint is 70 százalék körüli. A tracheát elzáró kapcsot persze az első lélegzetvétel előtt el kell távolítani.

Ezért a gyermeket császármetszéssel hozzák a világra, és a kapcsot még a köldökzsinór elvágása előtt kiveszik. A Kaliforniai Egyetemen kapocs helyett a tracheába helyezett felfújható ballonnal is kísérleteznek, ami még kevésbé invazív eljárás. Egyes jó vérellátású daganatok (sacrococcygealis teratoma, chorioangioma) is súlyos intrauterin károsodáshoz vezethetnek, mert túlterhelik a keringést. Próbálkoztak e daganatok intrauterin rádiófrekvenciás ablációjával. A beavatkozás több esetben sikeres volt, és a terhesség szövődménymentesen zajlott – más esetekben viszont intrauterin halálhoz vezetett. A British Journal of Obstetrics and Gynecology hasábjain nemrég két sacrococcygealis teratomában szenvedő magzatról olvashattunk, akiknél a daganat nagy részét rádiófrekvenciás ablációval eltávolították, ám súlyos vérzés következtében meghaltak. Két másik magzatnál csak a daganatot ellátó fő ereket koagulálták – ők a 28–31. gesztációs héten megszülettek, és azóta is jól vannak.