DR. Nagy Judit cikkei

Antibiotikum a Wolbachia ellen

Az evolúció eddig elfogadott mechanizmusain túl egyéb tényezők is szerepet játszhattak az új állat- és növényfajok kialakulásában. Lehetséges, hogy egyes mutációs és szelekciós folyamatot közvetlenül a baktériumok irányítanak – vetődött fel a kutatókban a Wolbachia baktériumnemzetség vizsgálatakor.

A Rickettsiákkal rokonságban álló, igen kis méretű baktériumokról 70 éve ismert, hogy számos rovar- és féregfaj kórokozói. Az érdeklődés homlokterébe akkor kerültek, amikor kiderült, hogy nem az onchocerca volvulus fonálféreg a kórokozója a trópusokon endémiás folyami vakságnak, hanem a benne élősködő Wolbachia baktériumok. Parazitái nélkül a féreg életképtelen. A felfedezés terápiás haszna nem csekély, ugyanis a milliókat érintő betegség eddig alkalmazott, ám kevéssé hatékony kezelését most felválthatja a baktériumok érzékenységének megfelelő, hatásos antibiotikum-terápia.

Kapocs a tracheára, rádiófrekvencia és lézer az érre

Lassan elfogadottá, némi túlzással szokványossá válnak a magzati korban elvégzett életmentő műtétek. A legmodernebb méhen belüli megoldások gyakran igencsak meghökkentőek. Meghökkentően szellemesek – és persze sikeresebbek is a hagyományos módszereknél. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek annyira súlyosan károsítják a magzatot, hogy a szülést követően már nem marad sok lehetőség a sikeres beavatkozásra. Ide tartozik a rekeszsérv, bizonyos daganatok és a súlyos ikertranszfúzió. Ha a nagy sérvkapun át a mellüregbe nyomulnak a hasi szervek, sokszor irreverzibilis módon megakadályozzák a tüdő növekedését. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az intrauterin megoldások közül csak a rekeszsérv direkt zárása segít. Sikerült is ilyen műtéteket elvégezni olyan magzatoknál, akiknek a mája még nem nyomult be a mellüregbe (ha már a caudalis elhelyezkedésű hasi szervek is bejutottak a mellüregbe, a műtét technikailag kivitelezhetetlennek bizonyult). Új ötletet adott azonban egy másfajta fejlődési rendellenességet kísérő jelenség: megfigyelték, hogy a légcső-atresiában szenvedő magzatok tüdeje igen nagyra nő. Állatkísérletekben elzárták a rekeszsérves magzatok légcsövét, ennek következtében a tüdő kitágult és visszaszorította a hasüregbe a hasi szerveket. Ma már ezt a beavatkozást emberi magzatnál is egyre gyakrabban végzik. Sikeressége több felmérés szerint is 70 százalék körüli. A tracheát elzáró kapcsot persze az első lélegzetvétel előtt el kell távolítani.

Ezért a gyermeket császármetszéssel hozzák a világra, és a kapcsot még a köldökzsinór elvágása előtt kiveszik. A Kaliforniai Egyetemen kapocs helyett a tracheába helyezett felfújható ballonnal is kísérleteznek, ami még kevésbé invazív eljárás. Egyes jó vérellátású daganatok (sacrococcygealis teratoma, chorioangioma) is súlyos intrauterin károsodáshoz vezethetnek, mert túlterhelik a keringést. Próbálkoztak e daganatok intrauterin rádiófrekvenciás ablációjával. A beavatkozás több esetben sikeres volt, és a terhesség szövődménymentesen zajlott – más esetekben viszont intrauterin halálhoz vezetett. A British Journal of Obstetrics and Gynecology hasábjain nemrég két sacrococcygealis teratomában szenvedő magzatról olvashattunk, akiknél a daganat nagy részét rádiófrekvenciás ablációval eltávolították, ám súlyos vérzés következtében meghaltak. Két másik magzatnál csak a daganatot ellátó fő ereket koagulálták – ők a 28–31. gesztációs héten megszülettek, és azóta is jól vannak.

Divatba jöttek a partidrogok

Egyre népszerűbbek a fiatalok körében az illegális pszichoaktív szerek. Rendezvényeiken a hangulat élénkítése céljából fogyasztott központi idegrendszeri stimulánsok azonban igen súlyos rövid és hosszú távú mellékhatásokat okoznak, és bevételük következménye nem egyszer akut életveszély. A halálesetek száma Magyarországon is növekszik.

Magyarországon évente átlagosan háromszázan vesztik életüket kábítószer-fogyasztás következtében. A „könnyűnek” titulált partidrogok ugyan a halálesetek csak kisebb részéért felelősek, mégsem szabad alábecsülni a jelentőségüket. Jóval elterjedtebbek ugyanis, mint a veszélyesebbnek tartott kemény drogok. Magyarországon becslések szerint a fiatalok 20–70 százaléka már használt illegális kábítószert. Az utóbbi években kialakult drogfogyasztási szokásokra jellemző, hogy bizonyos szerek alkalmazása szorosan kötődik a zenés-táncos mulatságokhoz. Hódít az ecstasy tabletta – bizonyos szórakozóhelyeken nemes egyszerűséggel „ecstasy-partinak” nevezett rendezvényeket tartanak. Az ecstasy gyűjtőfogalom. Különböző fajtájú amfetaminszármazékok tartoznak ide, például a metilén-dioxi-metamfetamin (MDMA). A szer növeli az önbizalmat, csökkenti a félelemérzést, oldja a gátlásokat, csillapítja a szomjúság- és éhségérzetet. Kevésbé kellemes hatása, hogy rontja az érzékelés funkcióit, ezenkívül rágóizomgörcsöt okozhat. Legveszélyesebb, számos halálesetért felelős mellékhatása a hipertermia, ami a szomjúságérzés csökkenésének és a meleg környezetben órákon keresztül tartó intenzív táncnak a következménye. Pszichés hatása is akut egészségügyi kockázatot jelent, ugyanis az euforizáló hatás elmúltával depresszió alakulhat ki. Tartós fogyasztása magatartás-változást és lelki függőséget okoz, hosszú távon pedig neurotoxikus hatású.

A másik csoportot a stimulánsok alkotják, elsősorban a speed. A fehér vagy rózsaszín port a legkülönbözőbb módokon: szájon át, vénásan vagy orron át felszíva alkalmazzák. A központi idegrendszert stimuláló, eufóriát okozó hatás kezdete a beadás módjától függően néhány másodperc és egy óra között ingadozik, s akár fél napig is tarthat. Ugyanakkor emelkedik a vérnyomás, nő a pulzus és a légzésszám, légszomj, néha szívritmuszavar lép fel. A testi és pszichés nyugtalanság pánikrohammá fokozódhat. Túladagolás esetén centrális görcsök és paranoid hallucinációk alakulhatnak ki.