Új időszámítás küszöbén

Február 4. – rák elleni világnap

A rák elleni világnap kapcsán az onkológia aktualitásairól kérdeztük Oláh Edit professzort, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetőjét, a Magyar Onkológusok Társasága 2005 végén hivatalba lépő elnökét.

Egy cikkében 2002-ben azt írta, elérhető közelségbe került a rák legyőzhetősége.

– Igen, az ezredforduló a nagy változások kora. Az elmúlt másfél évtizedben kialakult molekuláris onkogenetika és onkogenomika révén – a daganatos betegségek genetikai alapjainak egyre alaposabb feltárásával – fokozatosan megteremtik a feltételeket az új molekuláris diagnosztikai és terápiás megközelítések számára. Így még a rák ellen folytatott küzdelmünkben is fordulat várható. A további fejlődés azonban attól függ, milyen hatékonyan tudjuk a néha áttekinthetetlen mennyiségű új tudományos eredményt átvinni a klinikai gyakorlatba. Amíg az emberi genom megfejtése előtt évekbe telt egy új gén felfedezése, meghibásodásának észlelése, ma ez néhány hónapos munka.

A génhibák észlelése tehát sokkal gyorsabbá vált, de ebből a rákdiagnosztika felgyorsulása is következik?

– Igen, a daganatok genetikai alapjainak tisztázása az onkológia minden területének (diagnózis, prognózis, terápia) gyors fejlődését ígéri a jövőben. A daganatok új molekuláris genetikai markereinek azonosításával ugyanis a betegség természetére és a kórlefolyásra következtethetünk. A molekuláris genetikai és a genomikai megközelítés oda vezetett, hogy a hagyományos szövettani diagnózisok pontosíthatók, és az eddig egy szövettani csoportba sorolt daganatokon belül eltérő kórlefolyású és eltérő kezelést igénylő megbetegedések különíthetőek el. Példának egyes leukémiákat, limfómákat vagy az emlőrákot említeném, de igaz ez a megállapítás a tüdőrák és az agydaganatok egyes eseteire is. A diagnosztika tehát jelentősen gyorsul, és mindez végül elvezet a személyre szabott kezelésekhez. Ennek az elején tartunk ma.