Új gyógyszercélpont az asztma kezelésében
Ír kutatók felfedezése szerint a kaszpáz fehérje új gyógyszercélpontot jelenthet az asztma kezelésében, írta a PharmaOnline.
A Trinity College Dublin nemzetközi kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban közölte vizsgálatának eredményeit, melyek szerint a kaszpáz fehérje egyik típusa kulcsszerepet tölt be az asztmatikus tünetek megjelenésében, írta a PharmaOnline.
Az európai országok közül az asztma incidenciája Írországban a legmagasabbak közé tartozik. A betegség súlyos formája nehezen kezelhető, és akár végzetesnek is bizonyulhat. A kutatócsoport a jelenlegi vizsgálat során a kaszpáz-11 fehérje szerepét vizsgálta, mely fontos szerepet tölt be a baktériumok elleni védelemben, ám ha túlzottan aktívvá válik, káros gyulladásos reakciókat idézhet elő. Amennyiben ez megtörténik, pont az eredetileg védő mechanizmus lesz az okozója az asztmás betegek tüdejében bekövetkező allergiás jellegű gyulladásnak. A kutatók szerint igen gyakori, hogy pont a kaszpáz-11 működése játszik meghatározó szerepet az asztmatikus légúti gyulladás és az ennek következtében kialakuló tünetek, legfőképpen a légzési nehézségek kialakulásában.
Ezt egy olyan vizsgálatban igazolták, ahol a kaszpáz-11 hiányos egerek igen ellenállónak bizonyultak az allergiás eredetű légúti gyulladásokkal szemben, míg a vad típusú egerek tüdejében a kaszpáz-11 szintje a mesterséges légszennyezés hatására megnőtt. Amikor prosztaglandin E2-vel (PGE2) kezelték az egereket, a gyulladás jelentősen csökkent, mivel a PGE2 gátolta kaszpáz-11 expresszióját. Korábban a kaszpáz-11 – illetve humán formája, a kaszpáz-4 – asztmás megbetegedésekben betöltött szerepét még senki sem vizsgálta, így az új felfedezés ígéretes gyógyszercélpontot kínálhat új asztma elleni készítmények kifejlesztéséhez.