Új gyógyszercélpont a terápiarezisztens petefészekrák kezelésében
A PharmaOnline szerint a fokális adhéziós kináz (FAK) fehérje termeléséért felelős gén alkalmas gyógyszercélpont lehet a petefészekrák terápiarezisztenssé válásának és visszatérésének megakadályozásában.
A University of California, San Diego kutatócsoportja az eLife folyóiratban publikált cikkében olyan állatkísérletekről számolt be, melyekben kimutatták, hogy súlyos stádiumú petefészekrákban a fokális adhéziós kináz (FAK) fehérjét kódoló gén deléciójával sikerült megakadályozni a kemoterápia-rezisztencia kialakulását, illetve a betegség visszatérését.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Carlos J Diaz Osterman et al, FAK activity sustains intrinsic and acquired ovarian cancer resistance to platinum chemotherapy, eLife (2019). DOI: 10.7554/eLife.47327
Bár a petefészekrákkal diagnosztizált és a betegség következtében életüket vesztő nők száma folyamatos csökkenést mutat az utóbbi években, továbbra is nagy gondot okoz a terápiarezisztencia kialakulása és a kezelést követően a betegség visszatérése (rekurrencia). Az Egyesült Államokban a becslések szerint az idei évben várhatóan 22 350 nőnél diagnosztizálják majd petefészekrákot, és 13 980-an bele is fognak halni a betegségbe, közli a PharmaOnline.
Petefészekrák 70-ből 1 nőnél fordul elő, és bár az emlőrák kilencszer gyakoribb, 10-ből 9 emlőrákos nő legalább öt évig él még a diagnózist követően, ám petefészekrák esetében a betegek több mint felénél kevesebb, mint öt év a túlélés időtartama. A petefészekrák általában jól reagál az első vonalbeli kezelésre, ám gyakran visszatér, vagy rezisztencia alakul ki.
A ROCKIF vizsgálatban a kutatók egy új tumormodellen azt figyelték meg, hogy a ráksejtek túlélése jelentősen megnőtt a FAK fehérjét kódoló gén amplifikációja következtében. Az már korábban is ismert volt, hogy a FAK segíti a ráksejteket az áttétképződésben, ám most azt is kimutatták, hogy a fehérje fontos szerepet játszik az őssejtszerű ráksejtek DNS-ének javító mechanizmusaiban. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a petefészektumorok ellenállóvá válnak a platinaalapú kemoterápiás kezelésekkel szemben.
A kutatók állati modellszervezetekben a FAK gén deléciójával elérték, hogy a korábban hatásosnak bizonyuló kezelés ismét hatásosnak bizonyuljon, míg azokban az egerekben, ahol a FAK fehérjét termelő gén továbbra is működhetett, rezisztencia alakult ki. A jelenség hátterében az áll, hogy a FAK fehérje hiányában a ráksejtekből hiányozni fog több méregtelenítő hatású, valamint DNS-javító tevékenységet folytató enzim.
