Új felfedezés a szaporodás agyi szabályozásával kapcsolatban
A laterális szeptum kisspeptint termelő idegsejtjei eddig kevéssé voltak ismertek, pedig kulcsszerepet játszanak a szaporodás agyi szabályozásában. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatóinak a Journal of Neuroscience folyóiratban közölt tanulmánya jelentős új felfedezésekkel gazdagítja a kisspeptin idegsejteknek szerepének megértését a szaporodás agyi szabályozásában.
Az agy hipotalamusz nevű területe nélkülözhetetlen szerepet játszik olyan alapvető élettani folyamatok szabályozásában, mint a táplálékfelvétel, a testhőmérséklet szabályozása, a napi biológiai ritmus fenntartása, a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyban tartása, valamint a szaporodás. Ez utóbbi irányításában kulcsszerepet játszanak a kisspeptin nevű neuropeptidet termelő idegsejtjek. Fő feladatuk az ivarszervekben termelt nemi szteroid hormonok hatásait közvetíteni a gonadotropin-felszabadító hormont (GnRH) termelő idegsejtek felé.
| Mi a kisspeptin szerepe? |
| A kisspeptint, vagy annak receptorát kódoló gének mutációi a hipogonadotrop hipogonadizmusnak elnevezett, a pubertás elmaradásával és a termékenység hiányával járó megbetegedéshez vezetnek. A kisspeptin neuronok emellett a szaporodás és a táplálékfelvétel közötti kapcsolat biztosításában is nélkülözhetetlenek. Bár a két szabályozási folyamat legfőbb színtere a hipotalamusz két területe (preoptikus és arcuatus idegmag), kisspeptin termelő idegsejtek több, hipotalamuszon kívüli régióban is találhatók. Ezek szerepéről azonban eddig keveset tudtunk. |
A Hrabovszky Erik vezetésével dolgozó kutatócsoport anatómiai, fejlődéstani, transzkriptomikai és elektrofiziológiai módszerekkel vizsgálta a laterális szeptum kisspeptin neuronjait. Kísérleteikben a használt génmódosított egérmodell zölden világító fluoreszcens fehérjéje tette láthatóvá az idegsejteket. A laterális szeptumban a kisspeptint termelő idegsejtek fejlődéséhez az ösztrogén hormon elengedhetetlen. Ezek az idegsejtek nőstény egerekben korábban, a születés utáni 33–36. napon, míg hímeknél később, a 40–45. napon jelennek meg. A fluoreszcens sejtek száma felnőttkorig folyamatosan nő, és nőstényekben kétszer-háromszor több jelenik meg, mint hímekben.
Vírusvektor alapú pályajelöléssel a kutatók azt is igazolták, hogy a kisspeptin neuronok közvetlen kapcsolatban állnak a GnRH-t termelő idegsejtekkel. Ez a nem várt anatómiai megfigyelés arra utal, hogy ezek is képesek lehetnek közvetlenül befolyásolni a reprodukciót irányító agyi folyamatokat.
Az ösztrogén által szabályozott gének feltérképezésére a kutatók új generációs szekvenálást alkalmaztak (RNA-Seq), és 571 gént azonosítottak a laterális szeptumban.
Post mortem, emberi laterális szeptum agyminták vizsgálatával sikerült bizonyítani, hogy a rágcsálókban leírt kisspeptin neuronok itt is megtalálhatók. Ez arra utal, hogy ennek az ösztrogénfüggő rendszernek szerepe az evolúció során megőrződött a reprodukció központi szabályozásában.
A tanulmány Szentkirályi-Tóth Soma és Göcz Balázs első szerzőségével készült, a teljes kutatást pedig a Journal of Neuroscience oldalán lehet elolvasni.
