Új célpont a dohányzás elleni küzdelemben

Mitől vagyunk álmosak?

A túlzott nappali álmosságot általában a gyakori éjszakai felriadásból fakadó kialvatlanság számlájára írják. A mennyiségét vagy minőségét tekintve nem kielégítő alvásnak tulajdonított tünet hátterében egy amerikai–spanyol munkacsoport nemrég egészen más kockázati tényezőket azonosított.

A túlzott nappali álmosságtól (excessive daytime sleepiness, EDS) szenvedők kivizsgálásakor nem szabad kizárólag az éjszakai alvás minőségére összpontosítani – állítják pennsylvaniai és madridi kollégák. Vizsgálatuk eredményei szerint a tünet inkább a depreszszióval és cukorbetegséggel áll összefüggésben (The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism 90:4510–4515), de a dohányzás is növeli az esélyét. A kutatók 4364 férfit és 12 219 nőt választottak ki a telefonkönyvből, és azt kérdezték tőlük, mennyire érzik magukat napközben álmosnak. Feljegyezték életkorukat, testtömegüket, betegségeiket és gyógyszereiket is. Találomra felkérték 1741-üket, hogy alváslaboratóriumban az alvási apnoé és más alvászavar szempontjából is kivizsgálhassák őket. A válaszok alapján az EDS a nőknél és a férfiaknál azonos, 8,7 százalékos arányban fordul elő. A statisztikai elemzés során több kockázati tényezőt azonosítottak – nem tartozott közéjük az alvási apnoé vagy hipopnoé. Ez a meglepőnek tűnő eredmény egybevág a régebbi megfigyelésekkel, amelyek gyenge kapcsolatot mutattak ki az EDS és az alvászavar között. Mindez magyarázatot jelenthet arra is, miért nem múlik az EDS minden olyan alvási apnoéban szenvedő betegnél, akit pozitív légúti nyomást biztosító készülékkel látnak el.