Új biomarker agresszív cholangiocarcinoma kimutatására
Az epevezetékeket érintő, nehezen diagnosztizálható májrák noninvazív markerét fedezték fel, közli az OTSZ Online.
A Cancer Research Communications folyóiratban március 6-án jelent meg a Medical University of South Carolina kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy egy új, noninvazív módszerrel mérhető biomarkert fedeztek fel az intrahepatikus cholangiocarcinoma (iCCA; intrahepatic cholangiocarcinoma) kimutatására. Az iCCA a cholangiocarcinoma (CC) egyik formája, mely az epevezetékeket érinti: a biliáris traktus hámsejtjeiből kiinduló malignus daganat, a máj második leggyakoribb primer rosszindulatú daganata a hepatocelluláris karcinóma (HCC) mögött. A gasztrointesztinális tumorok 3%-át teszi ki, és bár előfordulása alacsonyabb, mint a HCC-é, azonban incidenciája és mortalitása az utóbbi években folyamatos növekedést mutat.
A CC kezelése hatalmast kihívást jelent a klinikumban, mert a tumor gyors progresszióra képes, és tünetek csak késői stádiumban jelentkeznek. A CC kezelésében a legelőnyösebb a sebészeti megközelítés, azonban ez előrehaladott stádiumban, illetve néha a tumor paraméterei miatt nem lehetséges.
Az iCCA diagnosztikájában jelenleg használt biomarker, a CA 19-9 nem tekinthető megfelelően specifikusnak, ezért a pozitív CA 19-9 tesztet követően a betegeken MRI vagy CT képalkotó vizsgálatokat is el kell végezni, ami időigényes, és késleltetheti az időbeni diagnózist és a kezelés megkezdését. A Medical University of South Carolina kutatói iCCA-val diagnosztizált betegek szövetmintáinak elemzése során egy cukor, az általában a fehérjékhez kötődve előforduló N-glükán szintjének változását figyelték meg. Azt egyelőre nem sikerült megállapítaniuk, hogy mi okozza az N-glükán szintjének változását, viszont ez a változás csak a CCA-val érintett szövetekben fordul elő, egészséges és más májrák-típusokkal asszociált szövetekben nem.
