hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Egészségipar

Túl sok a H1N1-vakcina

A világ számos kormánya próbálja módosítani a gyógyszergyárakkal kötött szerződéseit, illetve túladna a már leszállított H1N1-vakcinák egy részén azt követően, hogy óriási tételben marad a nyakukon a fel nem használt oltóanyag.

A megrendelt mennyiség jó része főként azért bizonyult feleslegesnek, mert az újinfluenza-járvány kitörésekor a szakemberek még azzal számoltak, hogy két oltás lesz szükséges a védettség megszerzéséhez. Emellett maga a járvány is szelídebb lefolyású a vártnál, és az oltással kapcsolatos érdektelenség, illetve gyanakvás is lanyhább keresletet okozott.

Európában
 
A 65 millió lakosú Franciaország nem kevesebb mint 94 millió vakcinát rendelt 869 millió euróért, ebből nemrég 50 milliót lemondott, miután eddig mindössze ötmillió embert oltottak be. A párizsi vezetés különösen kemény kritikákkal szembesült ellenzéke részéről az oltóanyagokkal kapcsolatos pazarlás miatt; Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter most viszont a döntés nyomán több mint 350 millió eurós megtakarítással büszkélkedhet. A kormánynak ráadásul 300 ezer vakcinát már sikerült eladnia Katarnak; Egyiptom kétmilliót vehet meg, és tárgyalnak Ukrajnával és Mexikóval is.
 
Nagy-Britanniában a kormány felhagyott a lakosság egészét megcélzó oltási programmal, és már csak a gyerekek, a terhes nők, az egészségügyi problémákkal küzdők, illetve az egészségügyi és szociális dolgozók elérésére törekszik. London ezért lemondta a további rendeléseket a Baxter gyógyszergyárnál, és a szállítandó mennyiség csökkentéséről tárgyal a GlaxoSmithKline-nal (GSK). Az eredeti megállapodások értelmében Nagy-Britannia összesen 500 millió fontot fizetne a két cégnek a vakcinákért.
 
Németország a múlt héten állapodott meg a GSK-val 50 millió darabos, 416,5 millió eurós rendelésének módosításáról; Alsó-Szászország egészségügyi miniszterének becslése szerint ennek a 2010 tavaszáig kiszállítandó mennyiségnek a fele is elég lenne. A megállapodás részleteit azonban csak annak jóváhagyása után, várhatóan a napokban hozzák nyilvánosságra.
 
Spanyolország már a múlt hónapban bejelentette, hogy felesleges készleteit visszaküldi a gyártóknak (akikkel erre lehetőséget adó szerződéseket kötött), vagy más uniós országokba szállítja azokat. Hollandia és Svájc ugyancsak a továbbértékesítés vagy az elajándékozás lehetőségeit kutatja.

Magyarországon
 
Magyarországon az egészségügyi hatóság négymillió oltóanyagot rendelt meg az Omninvest Vakcinagyártó Kft.-től. Az le is szállította a mennyiséget az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek – mondta a Világgazdaságnak Németh Zsolt, a társaság kommunikációs vezetője. További kétmillió egység legyártásáról is született szóbeli egyezség, ám erre csak szükség esetén kerül sor – tette hozzá. A hazai igények mellett több százezer vakcinát exportáltak az Európai Unión kívüli országokba a hazai, 1930 forintos ár többszöröséért, s további megrendelésekről tárgyalnak. Megtudták azt is, hogy a gyártósorok egyelőre leálltak, karbantartást végeznek, s már készülnek a jövő évi szezonális influenza-oltóanyag és a H1N1 esetleges mutációja elleni vakcina előállítására.
 
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint hazánk nemcsak azért van szerencsés helyzetben, mert saját vakcinája van, hanem azért is, mert kezdettől tudható volt, hogy a magyar gyártási technológiának köszönhetően a védettséghez elegendő egyetlen oltás. Kökény egyébként provokációnak tartja azokat a vádakat, amelyek szerint egyes nagy gyógyszercégek befolyásolták az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) és egyes tudósokat a tömeges oltási kampányok indítása érdekében, hogy minél nagyobb profitra tegyenek szert. Wolfgang Wodarg, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egészségügyi albizottsága elnökének ilyen értelmű felszólalása alapján a testület január végén meghallgatja az érintetteket.
 
Kökény szerint azonban a WHO körültekintően és időben figyelmeztetett, hogy az új vírus az eddig ismertektől eltérően jelentkezik majd. Ez be is igazolódott, hiszen elsősorban a terhesek és a fiatalok számára jelent nagyobb veszélyt, hazánkban is többen vesztették életüket ezekből a csoportokból. Úgy tűnik, nem a legpesszimistább verzió következett be a járvány első hullámában, ám Európa-szerte sok ezren betegedtek meg. Nem szabad azonban lebecsülni a veszélyt, hiszen akár a spanyolnáthát, akár a hongkongi influenzát nézzük, azok két éven át fenyegették az embereket.
 
A WHO ajánlása szerint a világjárvány féken tartásához a lakosság 60 százalékának átoltottságára van szükség. Nálunk eddig a lakosság 30 százaléka vette föl az oltást, csak néhány ország, köztük a svédek előznek meg bennünket. Lehetne magasabb is ez az arány, ha a járvány kezdetén nem lett volna megosztott a szakma és a politika – állítja Kökény.
 
Az Országos Epidemiológiai Központ arról tájékoztatott, hogy a múlt évi kiugró, heti 20 ezernél több influenzás esetszám – vélhetően az iskolai szüneteknek és az ünnepek alatti otthon tartózkodásnak köszönhetően – az év fordulójára 10 700-ra csökkent. Az év első hetében 344 influenzagyanús beteget ápoltak a kórházakban. Egyébként a múlt év 21. hete óta 6663 betegnél végeztek virológiai vizsgálatot, s 1808 esetben igazolták a H1N1 vírust. Az ezzel összefüggő halálesetek száma 57. Falus Ferenc országos tisztifőorvos szerint az influenza aktivitása még nem fejeződött be, az északi féltekén május közepéig kell számolni vele.
 
Gyógyszergyártói kilátások
 
A gyógyszergyárak a rendelések visszamondása ellenére is tetemes bevételekre számíthatnak a H1N1-vakcinák értékesítéséből. A Morgan Stanley korábban a Novartisnak 600 millió, a GSK-nak 3,6 milliárd, a Sanofinak pedig 1,1 milliárd dolláros rendelési értéket becsült 2009 utolsó és 2010 első negyedévére összesen. A bank szerint csak a német és spanyol lemondások 15 százalékos kiesést jelenthetnek a három gyártó számára. A cégek teljes bevételéhez viszonyítva azonban nincs szó jelentős veszteségről. Egy elemzői becslés szerint a GSK a legrosszabb forgatókönyv – az összes európai rendelés 50 százalékának törlése – esetén is adózás előtti éves nyereségének csak kevesebb mint egy százalékát bukná el. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a kormányzati megrendelések még így is nagyban csökkentették a gyártók kockázatait, akiknek az influenzavakcinákból rendre óriási tételek maradnak a nyakukon. A befektetők azonban érezhetően nyugtalanok: a GSK részvényei az elmúlt két hétben 5 százalékot estek.

cimkék

Könyveink