Transzkatéteres aortabillentyű beültetés: klinikai vizsgálatok
A súlyos aortasztenózisban szenvedő betegek számára hosszú időn keresztül az egyetlen invazív terápiás lehetőség a szívsebészeti eljárással történő aortabillentyű beültetés volt.
Azonban az egyre magasabb kort elérő, sok esetben társbetegségekben is szenvedő páciensek egyre nagyobb hányada nem kerül be a műtétre javasolható csoportba. Egyéb lehetőségek után kutatva fejlesztették ki az igen nagy előrelépést jelentő transzkatéteres aortaimplantációs technikát, a TAVI-t.
Az első implantáció Alain Crinier és kollégái nevéhez fűződik. 2002-ben transzszeptális beültetést végeztek egy, majd két évvel később újabb öt betegnél.
A kezdetek óta sokat fejlődött az eszközös és a technikai háttér, valamint több klinikai vizsgálatot végeztek, amelyek a hagyományos sebészi technikáknál jóval kedvezőbb eredményeket mutatnak a magas rizikójú betegcsoportokban.
A legújabb eszközök egyike a Thomas J. Helton és munkatársai által írt cikkben részletesen tárgyalt Edwards SAPIEN billentyű: itt szarvasmarha szívbillentyűt használnak rozsdamentes acélkeretre kifeszített ballonra szerelve, amely egy sztent (amit az eszköz szintén tartalmaz) segítségével helyezhető az érbe.
A másik új fejlesztés – a CoreValve Revalving rendszer – egy sertésbillentyűt tartalmazó, önmagától kinyíló endoprotézis.
A retrográd, illetve transzfemorális, és az anterográd, transzapikális megközelítési technikák előnyeinek és hátrányainak kitapasztalása folyamatosan történik, a beavatkozások egyre nagyobb száma a műtéti technikák javulását is jelenti.
Az eddig lefolytatott vizsgálatok közül a legátfogóbb és leginkább bizonyító erejű a PARTNER volt, amelynek eredményeit 2010 októberében publikálták. A vizsgálatba 358, súlyos panaszt okozó aortasztenózisban szenvedő beteget vontak be, és randomizálták őket a hagyományos – beleértve az aortasztenózis műtéti megoldását –, illetve a perkután transzkatéteres terápiára. Az eredmények átütően sikeresnek bizonyultak. Az 1 éven belüli bármilyen okból bekövetkező mortalitás aránya a terápiás csoportban 50,7 százalékról 30,7 százalékra, a kardiovaszkuláris eredetű mortalitás aránya 44,6 százalékról 20,5 százalékra csökkent.
A továbbiakban az indikáció pontosítása, a kizárási szempontok megállapítása az egyik cél. Másik fontos lépés a jövőbeni vizsgálatok során a súlyos végpontok, a halálozási mutatók helyett az életminőség javulásának mint vizsgálati végpontnak a mérése. Szükséges a TAVI és a hagyományos sebészeti eljárások további összehasonlítása, valamint a beteg számára az egyedileg meghatározott legmegfelelőbb kezelés megállapítása.
Forrás: Springer Science + Business Media BV 2011 Clinical trial experience with transcatheter aortic valve insertion Thomas J. Helton, Samir R. Kapadia, E. Murat Tuzcu