Élsportolók hirtelen szívhalála

Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok sajnálatos halálával kapcsolatban nyilatkozatok, állítások, cáfolatok és ellencáfolatok sora jelent meg. Mindezek miatt röviden érdemes áttekinteni az élsportolók kardiológiai szűrővizsgálatának és kivizsgálásának jelenlegi helyzetét.

Az élsportolók kardiológiai vizsgálatának fő célja a hirtelen halálra hajlamosító kardiológiai állapotok meghatározása. A kérdéskörrel kapcsolatosan az utóbbi években számos szakmai irányelv jelent meg, amelyek közül elsősorban az Európai és az Amerikai Kardiológiai Társaság/Kardiológiai Kollégium, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2004 és 2007 között kiadott állásfoglalásaira érdemes utalni.   Olaszországi prospektív vizsgálatok eredményei szerint a versenyszerűen sportolók körében a hirtelen halál gyakorisága 2,3/100 000 sportoló/év. Ebből a kardiovaszkuláris okból bekövetkező esetek gyakorisága 2,1/100 000 sportoló/ év. Mindez a napi gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olyan egyesületnél, ahol 500-an sportolnak, 400 évenként 1 hirtelen szívhalál bekövetkezése várható. Ez az adat megkérdőjelezi annak a felajánlásnak a költséghatékonyságát, amely szerint 50 automata defibrillátort helyeznek el olyan helyeken, ahol sok élsportoló edz. Egészen más a helyzet a tömeges sportrendezvények esetében, amelyeken nagyszámú néző vesz részt, de itt kötelező az Országos Mentőszolgálat ügyelete.
  Jóval rentábilisabb a versenyszerűen sportolók serdülőkorban elkezdett és kétévente megismételt, rendszeres szűrővizsgálata. Ennek során nagy valószínűséggel fény derül arra, fennáll-e olyan körülmény, amely hirtelen szívhalálra hajlamosíthatna.

Halálokok

A hirtelen szívhalált 35 éves kor alatt leggyakrabban a hipertrófiás kardiomiopátia, a commotio cordis (amely csak akkor idéz elő hirtelen halálhoz vezető kamrafibrillációt, ha a szívtompulat középső részét az EKG T hullámának csúcsa előtt 15-30 milliszekundummal éri körülírt, erős ütés, például labdarúgás, jégkorongozás vagy baseball közben), illetve a koszorúerek rendellenes eredése és lefutása okozza. Ezek együttesen a sportolók hirtelen halálának a 60 százalékáért felelősek. A ritkább előzmények közé tartozik a nem kardiomiopátia kiváltotta balkamra-hipertrófia, a miokarditisz, a Marfan-szindrómával kapcsolatos aortaruptúra, a szívizomhídban futó koszorúér, a jobb kamra aritmogén diszpláziája, az aortasztenózis, a súlyos mitrális prolapszus, a korai koronáriabetegség. Később, 35 év felett a hirtelen halál túlnyomó részben koszorúér-betegség miatt következik be. Fontos hangsúlyozni, hogy az emiatt hirtelen halált halt sportolóknál szinte minden esetben a koronáriák ateroszklerózisos plakkjainak ruptúrája következtében fellépett elzáródást találták. Ezt támasztják alá Bayes de Lúna adatai is: Holter-monitorozás közben hirtelen meghalt 1000 személy adatainak az elemzése során kamrafibrillációt csak a jelentős szívizomtömeget érintő iszkémia váltott ki.
  Kolonics György boncolása során a koszorúrek enyhe ateroszklerózisos elváltozását találták, ami nem magyarázhatja a hirtelen halált.

A szűrés részletei

A sportolók kardiológiai szűrővizsgálata az anamnézis felvételét, a részletes fizikális vizsgálatot, a 12 elvezetéses EKG-t foglalja magában, illetve 35 év felett a koszorúérbetegség kockázati tényezőinek vizsgálatát is. Az anamnézisben ki kell térni a terhelés során jelentkező megszédülésekre, eszméletvesztésekre, epileptiform görcsökre, mellkasi fájdalomra, a szabálytalan szívdobogás érzésére, a hirtelen jelentkező tachycardiára, a fáradékonyságra, nehézlégzésre, a közelmúltbeli vírusinfekcióra, a korábban észlelt esetleges szívzörejre, a magas vérnyomásra, a hiperkoleszterinémiára, a gyógyszerek (különösen az anabolikus szteroidok és a teljesítményfokozók) szedésére, a családtagok között, 50 éves kor előtt előfordult hirtelen halálra, ismételt eszméletvesztésekre – bármilyen gyanújel esetén további kardiológiai kivizsgálásra van szükség.
  A fizikális kontroll során igen fontos a radiális pulzus ellenőrzése, a vérnyomás mérése (a rendszeresen sportolók nyugalomban általában bradikardiásak, vérnyomásuk normális, tehát a szapora pulzus vagy az emelkedett vérnyomás további vizsgálatokat indokol). Ugyanilyen fontos a szív dinamikus auszkultációja. Keresni kell a II. szívhang fix vagy paradox kettőzöttségét, a diasztolés zörejt, a mezo- vagy teleszisztolés klikket, a 3/6 vagy annál hangosabb, fekve halkuló, álló helyzetben erősödő, leguggolásra ismét halkuló szisztolés zörejt. Aritmia esetén újabb, tüzetes kontroll szükséges.
  A 12 elvezetéses EKG során a pitvarok megnagyobbodásának jelei, a QRS-vektor jelentős deviációja, a QRS amplitúdójának megnövekedése, kiszélesedése, felrostozódása, jobb vagy bal Tawara-szár-blokk jelenléte, patológiás Q-hullám, az ST-szakasz vagy a QT-tartam eltérései, korai pitvari és kamrai ütések, supraventricularis tachycardia, pitvarfibrilláció, súlyosabb kamrai ritmuszavarok, az AV ingerületvezetés zavarai, illetve a kamrai praeexcitációra utaló kép további részletes kardiológiai ellenőrzést indokol – echokardiográfiát, terheléses EKG-t, Holter-monitorozást, a szív CT- vagy MR-vizsgálatát, elektrofiziológiai vizsgálatot, koronarográfiát. Amennyiben az alapvizsgálatok során nincs gyanújel, nem szükséges további részletes kardiológiai kontroll. Megkérdőjelezhető az elmúlt napokban az élsportolók számára felajánlott válogatás nélküli CT-angiográfia indokoltsága és költséghatékonysága.
  Ami a Kolonics György által is használt tapaszok kérdését illeti, az előállító cég szerint az alkalmazott tapasz nem tartalmaz tiltott hatóanyagot; izomfáradtságot csökkentő hatását az akupresszúrás pontokra gyakorolt nyomással fejti ki. Az izomfáradtság érzésének elnyomása hajlamossá teheti a sportolót a keringési rendszer túlterhelésére. A koszorúerek enyhe, nem élsportolói életvitel esetén jelentéktelen ateroszklerotikus elváltozása – amilyent a boncoláskor kimutattak – csökkenti a koronáriakeringés alkalmazkodó képességét az erős terheléshez, akár súlyos szívizom-iszkémiát, hirtelen halált is okozva.